Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kelemen István: A csepregi esperesi kerület tanügyi viszonyai az 1840-es években
A CSEPREGI ESPERESI KERÜLET TANÜGYI VISZONYAI 279 és a korábbi gyakorlatot szem előtt tartva szinte minden településen más módon rendezték a szolgáltatást, amely pozsonyi mérőben108 109 meghatározott gabonából és/vagy készpénzből110 állt. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a földesúri hatalom alatt álló communitas kötötte a szerződést, akkor általában a párbér teljesítésére a telkeseket (gazdákat), a házas zselléreket és a lakókat kötelezték.111 Amikor a szerződő fél a nemes közbirtokosság volt (Nemesvis, Nemeskér, Nemesládony, Völcsej) akkor szükségszerűen a kötelezettség címzettjeként a házasultakat/nem házasultakat jelölték meg, vagy házanként írták elő a teljesítést.112 A készpénzbeli juttatást lélekpénznek vagy házpénznek nevezték. Egyes településeken (Bő, Cirák, Dénesfa, Gyóró, Zsira Gyalókával és Gyülevizzel) a szerződések csak az évi teljes összeget határozták meg. A többi helység esetében fejenkénti és differenciáltabb szabályozással találkozunk a személyi állapot (özvegy vagy házas) és/vagy a társadalmi hovatartozás alapján. A tanító Egyházasfaluban minden fél teleknél többet bíró gazdától 8 kr-t, a többitől 4 kr-t kapott. Ugyanígy fizettek neki a dasztifaluiak és a gógánfaiak is. Górban a telkesektől összesen évi 28 kr, a zsellérektől és cselédektől 1 ft 12 kr járt neki. A horpácsi mester minden horpácsi egészhelyestől 6 kr-t, a plébániai fertályos jobbágyoktól 9 kr-t, a zsellérektől és a lakóktól 7 kr-t kapott. A lédeci gazdák 6 kr-t, a fertályosok 9 kr-t, a zsellérek és lakók 7 kr-t fizettek neki. Ivánban a házzal bírókat tekintették egy kategóriának, hisz minden gazda és házas zsellér évi 5 kr-ral, minden házatlan zsellér (lakó) pedig 16 kr-ral tartozott. A káptalanvisi mester a két Vis minden házától évi 6 kr-ra volt jogosult. Keresztényben minden telkes jobbágy és házas zsellér 7 kr lélekpénzt fizetett évente. A lócsi tanító a következő pénzösszegeket kapta évente a cselédektől és a zsellérektől: lócsiaktól 5 ft, berényiektől 1 ft 12 kr és hetyeiektől 2 ft 18 kr. A lövői zsellérek fejenként évi 21 kr-t, a lakók és özvegyek összesen 1 ft-ot fizettek. A nemeskéri házaspárok mindegyikétől 6 kr-t kapott. Nemesládonyban a házaspárok 21 kr-t, az özvegyek és a szolgák egyaránt 30 kr-t és fél-fél kenyeret szolgáltattak. A répceszemerei tanító minden birtokos gazdától 9 kr-t, minden özvegy zsellérasszonytól 15 kr-t kapott. A sajtoskáli féltelkesek 2, a házas és a házatlan zsellérek 1 garassal tartoztak. Völcsejen a szabályozás során azt vették alapul, hogy melyik, „magánkenyéren lévő' házaspárnak van marhája: a marhások 13 kr-ral, a marhátlanok 9 kr-ral járultak hozzá tanítójuk eltartásához. 108 Vanyó Aladár Tihamér. A katholikus restauráció Nyugat-Magyarországon. Pannonhalma 1928. (a továbbiakban: Vanyó: Restauráció) 70. 109A pozsonyi köböl (cubulus), később mérő (metreta) mint szárazűrmérték 53,72 1. Negyede volt a quartale (fertály, meszely). Tájékoztatásul: a szerződések szerint 1846-ban 1 mérő búza 1 ft 30 kr-ba, 1 mérő rozs 1 ft-ba került. 110 A tanító javadalmazásáról szóló részben - ha külön nem jelezzük - minden esetben pengőforintot és pengőkrajcárt kell érteni. 1 pengőforint (ezüstforint) = 60 pengőkrajcár (ezüstkrajcár). 1 pengőforint = 2,5 váltóforint (papír) = 150 váltókrajcár. A továbbiakban: forint = ft, krajcár = kr. 111Kivételt jelent Káptalanvis és Zsira, ahol házanként fizették a párbért. 112Kivételként említhető Répceszemere, ahol a katolikus közbirtokosság szerződött. Itt birtokos gazdák, házas és házatlan zsellérek, szolgák feleségei, juhászok és özvegy zsellérasszonyok szerepelnek kötelezettként.
