Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
228 Kádár Zsófia a csodás esetek leírása, amely a győri beszámolókból sem hiányzik. 1628-ban már látványos eredményeket érhettek el a tanításban, mert Dallos híresztelni kezdte a kollégium sikerét.102 Ez feltehetően nem csak a humaniora hatékony oktatását jelentette, hanem a várt hittérítést is: 1629-ben 24, 1630-ban 23 protestáns diák áttérését említik.103 Acsay megfigyeléseivel egybevág az 1629-es éves jelentés megjegyzése: Szlavóniából kezdettől fogva viszonylag nagy számú diákság érkezett. A döntően szegényebb sorsú ifjakat nagyrészt családoknál szállásolták el, akik gondoskodtak róluk. Ennek a szükségmegoldásnak talán kevéssé várt gyümölcse lett, hogy az áttérő diákok nagy része szállásadóinál ismerte meg életközeiből az „igaz hitet”.104 1630-ban Dallos már-már erőszakos kérésére a retorikai osztályt is elindították, bár a jezsuiták az anyagi háttér szűkössége és kis létszámuk miatt ezt igyekeztek elodázni. A püspök folyamatos anyagi segítségén túl reprezentatív szerepet is vállalt; a tanévnyitón beszédet tartott a diákoknak, majd a római rítus szerinti Veni Sancte misét mutatott be a jezsuiták házikápolnájában.105 Bár az oktatás részét képezte, de a hittérítéshez is kapcsolódik a jezsuita színjátszás. 1629-ben Dallos és a kanonokok, a vár katonai parancsnokai és a főkapitány előtt szerepeltek a diákok, a szegények iránti könyörületességéről híres Nolai Szent Paulinus történetét vitték színre. Elképzelhető, hogy a darab szövegkönyvét Nagyszombatból kapták, mert ott ugyanebben az évben szintén Paulinus püspökről adtak elő.106 Az előadást a kollégiumban tartották, és bár nem tudtak méltó felszereléseket és elég tágas helyet biztosítani, mégis tetszést arattak; egyesek azt hitték, hogy a színészeket máshonnan hívták Győrbe.107 A következő évben hasonló sikert hozott a bibliai Jephta történetének bemutatása. A talán nem teljesen elfogulatlan jezsuita beszámoló szerint a darab a köznép egy részét és a főpapokat is könnyekre fakasztotta, a háborús viszonyok között szokatlan színházi díszlet pedig sokakban csodálatot ébresztett.108 Az előadások a következő években is rendszeresek maradtak, előfordult, hogy egy-egy évben két darabot is játszottak.109 A színielőadásokhoz hasonlóan a jezsuiták sikeres lelkipásztori, térítő- és miszsziós munkájáról is az éves jelentések számolnak be.110 A topikusan visszatérő elemek ugyan kissé egysíkúvá teszik a beszámolókat, de arra lehetőséget adnak, hogy tevékenységi körükről képet alkossunk. 1629-ben 43 győri és 15 környékbeli, 1630-ban 18 várbéli protestáns áttérését és egy-egy török megkeresztelését említik. Két esetet említenek mint kiemelkedő eredményüket: egy 22 éve protestánssá lett 102LA 1628. ÖNB Cod. 13564. föl. 3v. 103LA 1629. ÖNB Cod. 13564. föl. 39v, LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r. 104LA 1629. ÖNB Cod. 13564. föl. 39v. 105LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r. 106Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai 1561-1773. (A magyarországi iskolai színjátékok forrásai és irodalma II) I—II. Bp. 1984—1986. (a továbbiakban: Staud: Jezsuita) I. 87. 107LA 1629. ÖNB Cod. 13564. föl. 39tt 108LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68r. 109Staud: Jezsuita II. 11-14. 110Az alábbi eseményeket az 1629. és 1630. évi litterae annuae alapján írtam: LA 1629. ÖNB Cod. 13564. föl. 39u-39r, LA 1630. ÖNB Cod. 13564. föl. 68v-68r.
