Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
226 Kádár Zsófia végéig egy részben változó, részben bővülő személyzettel számolhatunk, amelyben a superior mellett a második ember, Maurak Máté is állandóan jelen volt. Akik ebben az időszakban rajtuk kívül Győrben tanítottak, mind két-két évet töltöttek itt. 1630/31-re azonban gyakorlatilag az intézmény lakói teljesen kicserélődtek: Vásárhelyi mellett csak a visszatérő Eperjessi György számított réginek. A jezsuiták „előőrse” tehát Dobronoki György (1588-1649) vezetésével 1626. augusztus 7-én érkezett Győrbe.90 Érdemes megjegyezni, hogy a társaság választása nem véletlenül eshetett éppen Dobronokira. 1611-ben, a brünni rendházban kezdte meg szerzetesi pályafutását Káldi György vezetésével. A bölcsészetet Grazban végezte, majd 1616-ban a frissen alapult homonnai kollégiumban tanított magisterként. 1619-ben visszatért Grazba, ahol a teológiát kezdte el, és az egyetem akkori rektora, Wilhelm Lamormaini is tanította.91 1623-ban a grazi egyetem tanára lett. Talán épp a győri kollégiumalapítás egyik legfőbb bécsi jezsuita támogatója, Wilhelm Lamormaini ötlete volt, hogy Dobronokit küldjék Dallos székvárosába. A győri püspök ugyanis már 1626 tavasza óta levelezett a császári gyóntatóval az új iskoláról, júliusban pedig néhány nap különbséggel érkezett meg Giovanni Argenti tartományfőnök és Lamormaini levele Dalloshoz, amelyek a várva várt jezsuiták érkezését adták tudtára.92 A püspök örömébe azonban üröm is vegyült. Nem sikerült ugyanis méltó lakhelyet biztosítani a város új lakóinak. A jezsuiták ezért először a püspöki palotában kaptak szállást, de mivel ez a társaság feladataira alkalmatlannak bizonyult, egy kanonok házába költöztek be, és kérték, hogy a korábban nekik szánt Pauhoffba mehessenek.93 A végül kiválasztott piactéri ingatlanok megszerzése azonban az ismertetett okok miatt elhúzódott, ide csak 1627 őszén költözhetett be a társaság. Az „előőrs” így az említett kanonoki házban kezdte meg lelkipásztori és térítő tevékenységét. A ház tulajdonosa - feltételezésem szerint - a győri kollégiumalapítást már 1625-ben anyagilag is támogatni kész Szentandrássy Csiky István lehetett, de erre a források közvetlenül nem utalnak. A jezsuiták letelepedését segítette az uralkodó támogatása is. II. Ferdinánd már 1626. augusztus 5-én kelt levelében kifejezte akaratát, hogy még az év őszén kezdje meg működését a győri kollégium.94 Ehhez természetesen ekkor még sem az 90LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100u, Dobronoki köszönő levele Dalloshoz (1626. aug. 7.) GyEL GyKHhLt Cth XII. nr. 802. (eredeti jelzete: GyEL GyKHhLt Th XXXII. nr. 27776.). Dallos Miklósnak Giovanni Argenti is levélben köszönte meg a társaság befogadását (1626. aug. 23.) GyEL GyKMLt Th XXXII. nr. 27771. 91A következő években a zágrábi, majd 1631-től a nagyszombati kollégium rektora volt. Kulcsszerepe volt az 1635-ös egyetemalapításban, amelynek első rektora lett. 1637-ben Draskovich György győri püspök meghívására lett soproni házfőnök, az 6 nevéhez fűződik a soproni kollégium 1640. évi megnyitása. 1640-1644 között a feltehetően már Ungváron működő, újrainduló homonnai kollégium rektora lett, utolsó éveiben pedig ismét a nagyszombati egyetem rektori tisztét látta el. Életére 1. Mészáros Klára: Dobronoki György. Egy jezsuita a XVII. századból. Alsólendva 2004.; Lukács: Catalogi II. 575.; Velics László: Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából. II. (1610-1690). Bp. 1913. 44-46. 92GyEL GyKHhLt Th XXXII. nr. 27770. (1626. júl. 23.), GyEL GyKHhLt Th XXXIII. nr. 27832. (1626. júl. 28.) 93LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100u. 94GyEL GyKMLt Th. XXVII. nr. 3815.
