Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
224 Kádár Zsófia be a társaságot.81 A Boldogságos Szűzről nevezett kolostort az 1552-es török ostrom után hagyták el a ciszterci apácák, akik Körmendre menekültek. Környékbeli birtokaikból intézőik révén és a török pusztításoknak köszönhetően nem sok hasznuk származott, bár birtokjogukat többször megújították. Hárich János szerint közösségük 1626-ig létezett.82 A kolostor kihasználatlanságát bizonyítja Dallos beszámolója is, aki szerint ekkor csak egyetlen laikus nővér volt ott, aki valójában nem is volt szerzetes, csak annak adta ki magát, a kolostor javait pedig eltékozolta.83 A javadalmat II. Ferdinánd eredetileg a Magyar Kamara tanácsosainak javaslatára a pozsonyi jezsuita kollégiumnak szánta, de végül Dallos kérésére a győri kollégiumnak adományozta.84 A birtokok jövedelmének kezelésével a püspököt bízta meg, akit a Magyar Kamara küldötte Pápán iktatott birtokba, mert a javadalmak nagy része a törökök fennhatósága alatt volt.85 A birtokkormányzás csak 1629-ig maradt Dallos felügyelete alatt, ekkor a királytól felmentést kapott, a javak kezelését és kormányzását Szentandrássy Csiky István veszprémi püspök (1630), majd Sennyey István vette át. Lényegében ez a birtoktest és főképp Dallos bőkezű adományai tették lehetővé, hogy a kollégium megkezdje működését. A későbbi adományok sorában a legkorábbi III. Ferdinándhoz kötődik: 1638-ban a győri jezsuitáknak adta a Szent Jakabról nevezett lébényi bencés apátság dunántúli birtokait is, egyidejűleg elrendelte a jezsuiták beiktatását veszprémvölgyi birtokaikba. Ezzel a győri jezsuiták már maguk intézhették birtokügyeiket.86 A kollégium helyének és megfelelő anyagi alapjának biztosítása tehát lassanként megoldódott. A feltételek megteremtésével párhuzamosan a jezsuiták győri tevékenységüket is megkezdték, amelyben kezdettől fogva központi helyen állt az oktatás, ezért a rend erősödő jelenlétét is az iskola fejlődésében lehet lemérni. Az 1627/28-1630/31 közötti négy tanévben folyamatosan épült ki a teljes, ötosztályos gimnázium. Az alábbi táblázat az 1626-1631 között hosszabb-rövidebb ideig Győrben állomásozó jezsuita rendtagokat veszi számba:87 81 LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. lOOu 82Hárich János: A veszprémvölgyi apácakolostor birtokainak története (1526-1773). Pécs 1928. (a továbbiakban: Hárich: Veszprémvölgyi) 5—8. 83LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100u. 84Dénesi: Misszió 95.; GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3816. 85II. Ferdinánd levele Dalloshoz (1626. okt. 3.) GyEL GyKMLt Th XXVII. nr. 3817. 86Hárich: Veszprémvölgyi 9-11. 871627/28-tól az adatokra 1. Lukács: Catalogi II. 316., 329., 343., 354. A kezdeti időszak adataira 1. a főszövegben is használt forrásokat (1627. aug. 7-i érkezés: LA 1627. ÖNB Cod. 13563. föl. 100г;; GyEL GyKHhLt Cth XII. nr. 802. (eredeti jelzete: GyEL GyKHhLt Th XXXII. nr. 27776.), Vásárhelyi 1627. nov. 20-án már Győrben: Diarium Nagyfalvi 72., Káldi érkezése és távozása: Diarium Nagyfalvi 138., 72.). A feltételezett érkezési és távozási időpontokat kérdőjellel jelöltem. 1628/29-től a Győrbe helyezett rendtagok pontos érkezési és távozási időpontjait - érdektelenségük és nehezen feltárható voltuk miatt - nem tüntettem fel, csak a Győrben tartózkodókat jelöltem *-gal. A „státusz” oszlopban használt rövidítések: P = pater, C = coadiutor temporalis, M = magister. A tanév oszlopokban használt rövidítések: E = érkezett, T = távozott, tk. = tanévkezdés.
