Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
22 Ábrahám Imre A halmok, dombok lepusztulása erőteljes volt a középkorban is: a csapadékvíz rendkívüli hordaléka, a kisebb-nagyobb hordalékkúpok Nyúlon nagyon szembetűnők, különösen a Hánsági híd térségében. Zúgok, szurdokok zúdították a hegy vizeit a Vaskapu, Rovát, Felkert ~ Cinege, Köves-hegy, Gerha és más magas helyek irányából, levezető útjaik pedig sok századon át a vonulatokkal egyező irányú völgyek voltak, hogy találkozásuknál, az Egesei-kapu-nál kanyaruljanak rá a Pándzsa völgyé-re. Az áradatok nagysága, hevessége a kerékvágta utak megszaporodásának, a nagyobb mértékű erdőirtásnak és a dombok művelésének lett a következménye. A hegy régi növényzetéből a tölgyeseknek nálunk még névben sem maradt emléke, emlékezik viszont a táj a hárserdőkre (Djk. 1591-1624: Hashagy, Harsagy:12 a mogyoróligetekre (Djk. 1552-1624: Mogyorós ~ Monyorós13) és a fenyvesre (1368: Fenes, Djk. 1591-1629: Fenyes ~ Fenios ~ Feniős14) Ahogy a nagyobb dombot a Ravazd-Csanak-i vonulat, a kisebbet pedig a Pannonhalmi-dombsor egy-egy szakasza adja Nyúlnak, úgy a Nagy-Pánzsa ~ Pándzsa-patak/ér egy szakasza jelenti a nagyobb, a Kis-Pándzsa a kisebb folyóvizet. Ezek vízhozama évszakonként, de korszakonként is változik. (Az ilyen minőséget - mint hasonló vízfolyások esetében látható - a nevük is kifejezésre juttathatja; esetünkben ha a középkori Pannosa-1 a latin nyelvből értelmezzük, akkor az ’rongyos, szakadozott’ jelentésű lesz. A latin alakhoz nyilván a Pánzsa áll közelebb, ahogy 50 évvel ezelőtt még az volt használatos.) Az ér Tarjánpusztától, az első nagyobb forrástól Nyúl déli határáig a Sokoró itteni két vonulata aljában, a fővölgyben folyik, de ott átvág a Pannonhalmi-dombsor nyergén, és tovább már annak keleti oldalában kígyózik, majd északon egyesülve a Töltéstava felől jövő Vezseny-énel átlép a győrújbaráti részekre. (A mederváltás okaként hihető az a szakvélemény, hogy erre a régmúltban a Gerhai-kalánis föntebb már említett, mind messzebbre nyomuló hordalékkúpja kényszerítette.) Az érrel keskeny sávban rétek vonulnak át a határon, ezek a szabályozás előtti időkben gyakran lettek az áradások áldozatai (Potyánál-rétek, Pap-rét, Kápolnai-rétek). Állandóan víz alatt volt az Oreg- és Kis-hegy, valamint Páskomi-dűlő közötti Pándzsa-öntés, a Feneketlen-tó lapálya vagy a duzzasztott vizű Malom előtti Nagy Nádas-tó,15 de lefolyástalan mélyedés több is volt a határban: Tüzes-teleki-tó, Köles-tó,16 Kikeri-tó, Rákos, Pókos - a két utolsó éppen a Pándzsa medrének esetleges módosulása következtében - és az erdőben a völgyzáródással keletkezett Kálmán-tó. A Cinégé-ben és a Berekben fakadó vizeknek még a múlt században is hírmondója volt két kisebb forrás. Ami pedig a település határának a talajviszonyait illeti, két alapvető minőséget rögzít a megye földrajzi monográfiája, a barna erdőtalajt és a csernozjomot.17 12GyEL GyKMLt Feudális 3/1591; 1624. 13GyEL GyKMLt Feudális 1552; 1/1556.; 1/1563.; 3/1564.; 1/1573.; 1/1574.; 1/1575.; 1/1585.; 1/1586.; 3/1591.; 1/1617.; 1618-1624. 14PRT VIII. 97., GyEL GyKMLt Feudális 3/1591; 1617-1629. Másik olvasata: Fényes. 15Josephinische Aufnahme, Sectio Nro 13. Nyul. Ein Teichl welcher eine gute halbe Standt vom Ort entfernt lieget... 16 A 19. században lecsapolt vízállás nevét a vadon termő kölesnek attól a fajtájától kaphatta, amely a vizenyős földeken, sekély vizekben díszük. A néhai tó partján a nyúli Both Mária biológia szakos tanár a 90-es években még látott lápi növényeket. 17Göcseji: Győr-Sopron 36.
