Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Kádár Zsófia: A jezsuiták letelepedése és kollégiumalapítása Győrben (1626-1630)
212 Kádár Zsófia A jezsuiták a kor megváltozott igényeinek megfelelően különös figyelmet fordítottak a missziós munkára, a lelkipásztorkodásra és modern, az egész világon egységes oktatásukra. Magyarországon elsőként Oláh Miklós, majd Draskovich György telepítette le a társaságot. Az általuk alapított kollégiumok sem anyagilag, sem társadalmilag nem voltak kellőképpen megalapozva, így rövid működés után megszűntek. A Báthory István által pártolt kolozsmonostori intézmény sem bizonyult hosszú életűnek, a fejedelemségből többször elűzték a jezsuitákat. A 16. századi kísérletek mégis fontosak voltak, ugyanis a néhány évtized múlva kibontakozó reformfolyamatok vezéralakjainak jó része - például Pázmány Péter is - ezekből az iskolákból került ki.15 A 17. századi jezsuita intézmények alapításainál a társaság - a korábbi sikertelen kísérletekből okulva - már szigorú feltételeket szabott. A megfelelő körülményeket és anyagi alapot legtöbbször egy egyházi vagy világi főméltóság birtok-, illetve pénzadománya jelentette. Magyarországon a jezsuita alapítások a törvényi tiltás miatt annyiban eltértek a megszokottól, hogy a szerzetesek eltartására szánt javak az alapítványtevő kezelésében maradtak, a jövedelmeket évente kapta meg az intézmény.16 Pázmány a katolikus megújulás alapjának tekintette egy új magyar katolikus értelmiségi réteg kinevelését, illetve alkalmas papok nagy számú képzését. Ezért arra törekedett, hogy a királyság minden részén legyen jól megközelíthető gimnázium, elsősorban a népesebb városokban (Nagyszombat, Pozsony, Győr), főként ott, ahol már működött protestáns iskola (Sopron), továbbá törekedett kihasználni a földesúri alapítványokat és javadalmakat.17 Az új alapítások előzményét egyrészt a konvertita arisztokrata, Homonnai Drugeth György nevéhez kötődő, 1615-1619 között működő homonnai kollégium jelentette, amely helyi jelentőségű maradt, és Bethlen Gábor támadása, majd az alapító halála miatt igen rövid életű volt.18 Másrészt az előképek között említhető a Forgách által 1615-ben alapított nagyszombati kollégium, amelyet a znióváraljai és vágsellyei iskolák jogutódjaként, a turóci prépostság jövedelmeiből hívtak életre.19 Bár Bethlen támadása elől Nagyszombatból is elmenekültek a jezsuiták, 1621-től az intézmény töretlen és gyors fejlődésnek indult, amit az 1635-ös egyetemalapítás is bizonyított. A pozsonyi kollégium - majd 10 éves előkészületek után - 1627-ben nyitotta meg kapuit. Miután kiegyeztek az evangélikus többségű városi tanáccsal és a káptalant is biztosítotnárium 1688. évi újraalapítása Széchényi György győri püspök alapítványának és támogatásának köszönhető. Bedy: Papnevelés 186., 189., 380-382. GyEL GyKMLt Th XXIX. nr. 3987., GyEL GyKMLt Th VII. nr. 1697. 15 Molnár Antal: A jezsuita rend a 16. századi Magyarországon. Vigilia 64 (1999) 353-354. 16 Dénesi Tamás: Missziótól a kollégiumig. Jezsuiták Pozsonyban 1635-ig. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 9 (1998) 3-4. sz. 90-91. (a továbbiakban: Dénesi: Misszió). 17 Mészáros István: Pázmány Péter „oktatáspolitikája”. Pázmány és a korabeli hazai iskolarendszer. Magyar Tudomány 97 (1990) 420-432. 18Lukács László-Molnár Antal: A homonnai jezsuita kollégium (1615—1619). In: Molnár Antal: Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső-Magyarországon a 16-17. században. Bp. 2009. 95-116. 19A nagyszombati kollégium alapításáról 1. Ipolyi Arnold: A jezsuiták viszontagságai Magyarországon a XVII. század első negyedében. Magyar Sión 2 (1888) 401-411.; Gyenis András: Régi magyar jezsuita rendházak. Bp. 1941. 39-40.
