Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Hudi József: A vaszari katolikus népiskola a késő rendi korszakban (1711-1847)
A VASZARI KATOLIKUS NÉPISKOLA 207 plébánoskodott, nyugdíjas éveit az 1790-es években Pápán töltötte, itt is halhatott meg. Életrajza - a család megyei és uradalmi tisztséget betöltő tagjaihoz hasonlóan - feltárásra vár.33 34 Országh Lőrinc (1720-1784) pálos szerzetes a pápai gimnáziumban oktatott, majd a rendház főnöke lett.35 Kurutz Kilián (1781-1835 körül) ferences szerzetes utolsó éveit a sümegi rendházban töltötte.36 Ihász Gábor (szerzetesi nevén György, 1804-1880) cisztercita szerzetes lett, s mint tanár, nyelvész szerzett nevet magának a magyar tudománytörténetben.37 Az 1848/49-es szabadságharcban is részt vett, amiért 8 évi rendfogságra ítélték. Ebből egy évet töltött le Zircen. Magyar nyelvtan c. tankönyve, amely 1846-ban Székesfehérváron jelent meg, 20 kiadást ért meg. Emellett számos nyelvészeti tanulmányt írt.38 Unokatestvére, Ihász György Vince (szerzetesnevén Gilbert) (1803-1891) premontrei szerzetestanár lett, a szombathelyi Szent Norbert Gimnáziumban tanított.39 A kutatás során más adatok is előkerültek. Mező László és Hérics Katalin fia, Mező Imre (1828-1911) középiskolát végzett, századosként részt vett a szabadságharcban. 1850-ben Sopronban büntetésből besorozták a 48. gyalogezredbe, ahonnan 1860-ban őrmesterként szerelt le. Ezután jegyzőként, körjegyzőként dolgozott a megyében. Nyugalmazott körjegyzőként hunyt el Nagyvázsonyban.40 Az 1840-ben elhunyt Bartal László iskolamester fia lehetett a vaszari születésű Bartal Rudolf, aki a győri árvaintézetbe került, s 1847 őszén a III. gimnáziumi osztályt kezdte meg. Tanulmányaihoz 1847. október 1-től 30 forint állami ösztöndíjat kapott, melyet a belügyminisztérium 1848 májusában utalt ki számára.41 A röviden vázolt életpályák azt bizonyítják, hogy a faluközösség - részben a plébánosok, részben a tanítók és uradalmi tisztek példájának köszönhetően egyre inkább felismerte a tanulás, képzettség társadalmi mobilitásban betöltött szerepét. 1848 előtt a tehetséges vaszari parasztifjak számára kizárólag az egyházi karrier jelentette a kitörési pontot a paraszti világból. Resümee Die katholische Volksschule von Vaszar im späten ständischen Zeitalter (1711-1847) Die Gemeinde Vaszar, die 1683 vernichtet und erst 1697 mit katholischen Hörigen neu besiedelt wurde, gehörte zu den Gütern des Bischofs von Győr (Raab) im Komitat 33 Mezei Zsolt: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar 1998. (a továbbiakban: Mezei: Históriák) 86-90. 34GyEL PL Úriszéki iratok, fasc. 19. nr. 1. A Paraitz család osztályos pere. 35Mezei: Históriák 85. 36Szinnyei: Magyar írók VII. 522-523., Mezei: Históriák 79-85. 37Életéről bővebben: Mezei: Históriák 66-77. 38L. 32. jegyzet. 39Mezei: Históriák 78-79. 40 Bona Gábor. Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. Bp. 2009. II. 93. 41VeML IV. 101.b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai, 393/1848. (V. 15.) sz.
