Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth Sándor: A Győri és a Szombathelyi Egyházmegye plébánosainak életmódja a 18. században
A Győri és a Szombathelyi Egyházmegye plébánosainak életmódja 197 csak a sárvári plébános, pápoci perjel, Kontor Pál birtokában volt 1736-ban egy gyémántgyűrű. Fegyvert sem birtokoltak azok a papok, akiknek az inventáriumait, végrendeleteit átnéztük. Csupán Veszkényben, Vida Károlynál jegyeztek fel 1751-ben egy fokost (?), valamint Jákon, Ács Jánosnál 1778-ban egy „srétt tartó"-1. Több plébánosnak volt órája - némelyiknek nemcsak fali, függő órája hanem zsebórája is. Kontor Pálnál 1736-ban Sárvárott zsebbe való ezüst óra és „asztalon álló üttő Ord\ Vida Károlynál 1751-ben Veszkényben egy régi falon függő óra, Ács Jánosnál 1778-ban Jákon ezüst zsebóra és fali vasóra, Elek Sándornál 1785-ben Csényében „Sebbe való Tompák Óra” és „Pendulum Ora",50 Mihálkovits Ferencnél 1803-ban Sopronhorpácson „Óra pótz tokostul tompák zseb Órával’ volt. Ritka, de előfordul játék is a plébánosok tulajdonában: a mócsi Gyarmaty Imrénél 1718-ban egy új ostáblát találtak az összeírok. A mosdó lavór a 19. században kezdi felváltani a korábbi dézsát, s ekkor írnak össze a sopronhorpácsi plébánosnál, Mihálkovits Ferencnél egy „Ruha priéd'-1 is, ami talán egy mángorlóasztal lehetett. Kontor Pálnak 1736-ban ezüstgombos pálcája volt. A jáki plébánosnál, Ács Jánosnál 1778-ban is volt sétapálcára való ezüstgomb. Nála találtak papírvágó ollót és egy másik kisebbet, ahogy Mihálkovits Ferencnek is volt „Papiros Mettző Olló'-ja 1803-ban. Tanulságok és teendők Az ezüst és óntárgyak, mint a reprezentáció fontos elemei a papok tulajdonában is megjelentek a 18. századra. Úgy tűnik, hogy ebben és a lakáskultúrában más vonatkozásban is a köznemességet tartották mintaként szem előtt. Ez talán azzal is magyarázható, hogy velük érintkezhettek a leggyakrabban, hiszen a falvakban általában éltek köznemesek, számos település nemesi község is volt. Csak Sopron megyében például 45 nemesi községről tudunk, amelyek javarészt a Répce vidékén és a Rábaközben találhatók.51 Másrészről a jobbágyi származású papok számára a társadalmi ranglétra következő fokát a köznemesség jelenthette. A nemesi származású Kontor Pál esetében - bár csak részlegesen ismerhetjük az őt körülvevő tárgyak világát - kitűnik, hogy értékesebb tárgyak között élt: például sok ólomedénye volt az ezüst tárgyak mellett. A papok életmódját jellemző tárgyak összességében mégis ugyanazt a kétarcúságot tükrözik, amelyet a kisnemesek életmódjánál is megfigyeltek a kutatók: legalább annyira volt parasztos, mint amennyire nemesi. Sőt, gyakran inkább parasztos volt. A papi inventáriumoknál is megtalálhatók a fatányérok. A szobai tároló bútoroknál viszont a polgári normát követik, és már szinte csak szekrényeket (almáriumot) használnak. 50Függő óra. Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Bp. 1884. 1439. 51Dominkovits: Nemesi lakóházak 40.
