Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
Ábrahám Imre A 14-17. századi Nyúl község rövid történeti földrajza Több mint húsz éve örömmel vehettük kézbe az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzának megyénket feldolgozó kézikönyvét,1 benne találkozhattunk Nyúllal is. Az Árpád-kori leírás ugyanakkor magában hordja a folytatás igényét, fölkelti az érdeklődést a következő idők fejleményei iránt, ráadásul még egy részleges kidolgozás is nagyobb terjedelmet kíván akkor, ha nem egy megye, hanem csak egyetlen település megírására vállalkozunk. Erre én magam a győri káptalan tíz év óta hozzáférhetővé lett, és az általam korábbról ismert forrásokat megsokszorozó 14-17. századi dézsmajegyzékeitől kaptam késztetést.2 A teljesség igénye nélküli ilyetén föl vállalás a részlegessége ellenére hasznosnak bizonyulhat, hiszen a tárggyal foglalkozó helyi kutató aprólékosabb ismeretei ezen szakasz tekintetében is segíthetik a fölhasznált adatok teljesebb kiaknázását, bővíthetik és árnyalhatják a természeti földrajzi képet. 1. Györffy György Nyúlt olyan szőlőtermelő faluként említi, amely eredetileg királyi és várbirtok volt. Királyivá fejedelmi után a nemzetségiek visszaszorításával lett, a várbirtoki részesedés pedig a létrehívott győri várispánságot illette. Utóbbival állhat kapcsolatban a falu neve, amely a szakírók szerint állatnévi eredetű, a térség jellemző állatára, vagy az itt, a baráti határszélen élő mindenféle szolgálatra kötelezhető várszolgák valamelyikének, a jelképesen Nyúlnak nevezettnek szolgálmányára, a nyulászkodásra utal.3 A szőlőtermelés mellett ez lehetett a vár számára egy másik fontos szolgai teendő. A településnévvel összefüggésben korábban Szabó István képviselte azt az álláspontot, hogy a korai századokban főleg a királyi várispánságokon belül több helynek adtak a lakosok foglalkozására, előírt szolgáltatásaira utaló nevet.4 A névtudósok többségének és a velük szemben állók némelyikének, valamint az ezekkel tartó egyes mai községlakók állóháborúja ebben a kérdésben jelenleg is tart. Utóbbiak úgy tartanak névadónak egy Nyúl nevű birtokost, hogy véleményük szerint nevének nincs kapcsolata az állatnévvel. Az első álláspontot erősíti egy, a 14. Györffy: Történeti földrajz II. 2GyEL GyKMLt Feudális I—II. d. Dézsmajegyzékek (a továbbiakban: Djk.) 1552-1625; 1629- 1677. Horváth Richard (szerk.): Feudáliskori gazdasági iratsorozat - Wirtschaftsschriften aus dem feudalen Zeitalter. (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Segédletek 3. - Publikationen des Archivs der Diözese von Raab. Verzeichnungen 3) Gyor-Raab 2004. 3Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp. 1988. (a továbbiakban: FNESz) II. 264.; Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Bp. 1993.; Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családneveink. Bp. 2010. (a továbbiakban: Hajdú: Családnevek). 4Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X-XV. sz.). Bp. 1966. 138.
