Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth Sándor: A Győri és a Szombathelyi Egyházmegye plébánosainak életmódja a 18. században
Horváth Sándor A Győri és a Szombathelyi Egyházmegye plébánosainak életmódja a 18. században Ha be kívánjuk mutatni a római katolikus plébániák állapotát és a plébánosok 18. századi életmódját - e dolgozatban éppen erre törekszünk akkor elsősorban a végrendeleti anyagok (testamentumok, inventáriumok, árverési jegyzőkönyvek), valamint az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adataira támaszkodhatunk. Ritkábban előfordul, hogy a historia domus-окЪап vagy a plébániák más irataiban is találhatunk ezzel kapcsolatos információkat. De a teljesebb kép érdekében többek között a - római katolikus egyházra vonatkozó - helytartótanácsi iratokat is forgatnunk kell. Mivel a Győri Egyházmegyéből 1777-ben vált ki a Szombathelyi Egyházmegye, emiatt a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár megfelelő forrásait is kutatni kell. Ebben az időszakban már megszaporodnak az anyanyelvű források - területünkön a magyar és a német nyelvűek de az egyházi iratok még mindig gyakran készülnek latin nyelven is. Emiatt nehézségeink támadhatnak a források feltárásával, értelmezésével, hiszen nem minden esetben tudhatjuk, hogy az adott latin szó mit is takar a valóságban.1 Esetenként a forrás megfogalmazásából is kitűnik, máskor csak feltételezzük, hogy az adott inventáriumról csak részleges információkat kapunk, mert például a testáló nem tartotta fontosnak, hogy minden ingóságát tételesen felsorolja, hanem csak utalt rá. Kontor Pál sárvári plébános és pápoci perjel 1736-ban írt végrendeletében például ezt olvassuk: „ ’A több ágyokat, иду az Agyi ruhákat és egyebb asztalra való, s minden fejér ruhámat', vagy „Egyébb konyhabéli eszközeimet, akar mi néven nevezendőket, a’ háznál lévő minden vass mevemef.2 Ez csak annyit bizonyít, hogy voltak ilyenek a birtokában, de a mennyiségükről és a minőségükről semmit sem tudhatunk meg. Témánk kutatását a Győri Egyházmegye területéről eddig csak részlegesen érintette néhány publikáció. A plébániaépületek állapotáról, építési anyagáról, : A középkori források terminológiai problémáira utalt Kubinyi András, és a 16. századi zalai források elemzése kapcsán Bilkei Irén is. Kubinyi András: A középkori anyagi kultúra kutatása és néhány módszertani problémája. Aetas 6 (1990) 3. sz. 51-68.; Bilkei Irén: A zalai köznemesség tárgyi kultúrája, életmódja a 16. századi hiteleshelyi oklevelek alapján. LSz 52 (2002) 1. sz. (a továbbiakban: Bilkei: Zalai köznemesség) 10-22. 2Kontor Pál sárvári plébános és pápoci perjel végrendelete 1736. augusztus 28. GyEL PL Testamenta XXV. d. nr. 345.
