Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525)
172 Horváth Richárd Twrocz-i Lőrinc és Labathlan-i László Győr megye alispánjai Mátyás királyhoz. 1458. augusztus 19-i mandátumának (lásd a 138. sz. alatt) megfelelően kiküldték maguk közül Hal-i György szolgabírót, aki aug. 26-án (sabbato ante festum Beati Egidii abbatis) elvégezte a vizsgálatot, ami igazolta a panasz valódiságát. 140. 1466. április 12. Buda (Bude, sabbato ante dominicam Quasimodo) COP.: Közelkorú másolat ép papíron, pecsételés vagy másféle hitelesítés nyoma nélkül. DL 16326. (Neo-regestrata Acta 1530-27.) ED.: Decreta Regni Hungarie 1458-1490. Franciscus Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 19.) Bp. 1989. (a továbbiakban: DRH) 159-161. ADD.: Rövidebb, de tartalmukban hasonló mandátumokat ismerünk ezekből a napokból, amelyek címzettjei Heves és Zemplén megyék voltak. DRH 158-159. Mátyás király Győr megye nemeseihez. Legutóbbi gyűlésükön tanácskozott a főpapokkal, bárókkal ac electis ex vobis et ceteris nobilibus sexaginta comitatuum regni nostri, s azok kérelmére úgy határozott, hogy részben a török fenyegetés, részben pedig az ország más ellenségeivel szemben a nemesség fejenként tartozik hadra kelni. Minthogy hír érkezett, hogy a törökök császára nagy haddal és felszereléssel az ország, különösképp pedig Nándorfehérvár és a többi határvár megszállására készül, hogy ebbéli akaratát végre ne tudja hajtani, a király úgy határozott, hogy e császár és hadai ellen amilyen gyorsan csak lehet sereget küld, és maga is minden erejével személyesen táborba száll. S habár elhatározta, hogy az ország régi szokása szerint e hadjáratba minden nemes személyesen, lovasokkal és gyalogosokkal jelenjen meg, mégis propter magnitudinem rei et magnum apparatum hostium főpapjai és bárói tanácsára azt a jobb módozatot választotta, hogy bármely megyében is élő összes báró, nemes és birtokos személy - a főpapok, apátok és prépostok kivételével, akik az ország régi szokása szerint hadakozzanak - javai és birtokai arányában, tehát aki többet bír az több, aki pedig kevesebbet, az kevesebb néppel jelenjen meg. A megjelenők, hogy az ellenségnek jobban ellenállhassanak, rendelkezzenek karddal, páncéllal és pajzzsal avagy íjjal és tegezzel. Továbbá azok közül az országlakosok közül, akik a királytól vagy más főpaptól, bárótól zsoldot kaptak a hadbaszállásért, e hadjáratban zsoldért nem hadakozhatnak, hacsak maguk helyett birtokaik arányában fegyverest nem állítanak, akiket az ispánnak vagy a királyi kapitánynak meg is mutatnak. Azok pedig, akik birtokai alapján nem kellőképpen felszerelten jelennek meg avagy lehetőségüknél kevesebb fegyverest állítanak ki, úgy tekintendők, mint akik meg sem jelentek, s az alább írandó büntetés érje őket. Mindezért tehát meghagyja a megye közösségének, hogy a fentebbiek értelmében hadbahívó parancsára álljanak készen, hogy a török ellen azonnal indulhassanak az általa megjelölt helyre. Ha pedig valaki föntebbi parancsát megszegné és hadra nem kelne, javai elvesztésével egyetemben feje vétessék.
