Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
(Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség 167 A viszály enyhülését és a megegyezésre való törekvést jelzi az 1815. február 20-i kötelezvény, amelyben petó'háziak írásba foglalták, hogy egyrészt gyermekeik nevelése és tanulása miatt szükségesnek tartják, hogy legyen saját tanítójuk, másrészt a szentmiklósi tanítónak az ünnepi és vasárnapi istentiszteletek alatti szolgálatáért, valamint a különböző egyházi szertartások során végzett fáradozásáért a következőkre kötelezik magukat: a szentmiklósi „mesternek” úgy mint eddig, ezután is megszántják a három hold szántóföldet, azt az évi 20 forintot, amit eddig a szentmiklósi tanító a petőházi notáriusi feladatok elvégzéséért kapott, a jövőben a petőházi tanítónak adják ugyanezen munka elvégzésért. A későbbiekben a petőházi tanító jogilag rendezett, hivatalos beiktatatása bizonyos, hogy megtörtént,102 ennek pontos dátuma azonban nem ismert. Mindenesetre olyan adat vagy utalás, amelyik azt bizonyítaná, hogy a petőháziak ténylegesen nem temetkezhettek volna a szentmiklósi temetőbe, nem található. Az azonban nagyon is valószínű, hogy a petőháziak temetése alkalmával a szentmiklósi temetőbe a petőházi tanító a halottat nem kísérhette be. Tóth István plébános testamentumában103 (1813. január 13.) egyebek mellett arról rendelkezett, hogy az érette bemutatandó szentmisékre 100 ft.-ot, a szentmiklósi, petőházi, gyömörei és felvinci szegényekre 20-20 ft.-ot, szentmiklósi templomra egy 100 ft. értékre becsült miseruhát, a petőházi templomra pedig 20 ft-ot hagyott. Az idősebb papok közös otthonára, valamint a papjelölteket nevelők részére is juttatott pénzösszeget. Meghagyta, hogy sírjára közönséges kőkeresztet állítsanak. Valamennyi ingóságát és vagyonát az 1797 óta a plébániaházban vele élő, gazdálkodó testvéröccsére hagyta. A testamentumhoz tartozó mintegy kilencoldalnyi hagyatéki leltár első részében a plébánia helységeiben található ingóságok részletes felsorolása, míg a második részben a plébános 126 kötetes könyvtárának adatai követhetők. Szokatlan módon az összeírt ingóságok becsértéke nincs feltüntetve a leltárban, és ugyanakkor ingatlanokról semmiféle feljegyzést, említést sem találunk. A vagyonleltár azt tükrözi, hogy a testáló módos és ugyanakkor széles érdeklődésű, olvasott ember volt. A testamentum helytörténeti értékét növeli az a mellékelt orvosi számla, amelynek alapján azonosítható az 1816. évben Szentmiklóson működött seborvos neve: Georg Hauberl. A későbbiek során mindkét filia Szentmiklósról levált, nevezetesen Szerdahely 1873-ban közigazgatásilag egyesült Szentmiklóssal, Petőházán pedig 1943. február 1-ével önálló lelkészség létesült. Summary The parish of Fertőszentmiklós and its affiliated churches Szentmiklós, the former market-town, is situated in the north-west region of Hungary, 26 kilometre to the south-east from Sopron town. The period covered by this study - approximately 240 years - coincides with the age of Reformation and catholic renewal and 102GyEL PL Can. Vis. vol. 39/3. IX. szakasz. 103GyEL PL Testamenta, nr. 872.
