Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Horváth László: (Fertő-)szentmiklósi anyaegyházközség és filiái (1576-1815)
156 Horváth László a végrendelkezők a templomra és a lelkipásztorra vonatkozóan gyakran meghagyásokat tesznek. Ezt olvashatjuk a Szentmiklóson élt nemes Lampert János Sopron vármegyei esküdt 1655. január 29-én rögzített testamentumában27 28 is, ahol a templomra egy hold vetést, míg Turóczi prédikátorra szintén egy hold vetést, valamint egy szótárt és egy köpönyeget hagyott. 1655. év további részében Fisztrovics György, 1658-tól 1660-ig pedig Dimiákovics Péter29 volt a szentmiklósi evangélikus lelkész. 1660-ban azután végleg megpecsételődik a szentmiklósi evangélikus egyházközség sorsa. A katolikus megújulás kibontakozásával megerősödő katolikus egyházközösség Nádasdy Ferenc kegyúr hathatós támogatásával visszakapta szentmiklósi templomot, és vele együtt az iskolát, a paplakot és az egyházi ingatlanokat. A templomnak a római katolikusok részére történő átadását egyes szentmiklósi Nádasdy illetőleg Bezerédi jobbágyok meg akarták gátolni. Nádasdy Ferenc földesúr 1660. március 16-i levelében30 arra kérte Bezerédi György Sopron megyei alispánt, hogy Tóth András jobbágyát büntesse meg, mert az ellenállt a templom birtokbavételének, egyúttal megígérte, hogy ő is bünteti saját ellenszegülő jobbágyait. A szentmiklósi templom túlkapásokkal és erőszak alkalmazásával történt átadásával kapcsolatosan az evangélikusok az őket ért sérelmeiket így fogalmazták meg: „Nádasdy gróf Szt-Miklós városának négy előbbkelő evang. lakosát karácson táján az országhatárain túl Scheibersdorf1 várába vitette, fogságba vettette, s míg róm. kát. papnak meg nem gyóntak, majd ötöt, sőt hatot is éjente elfogatott, összekötözve Kapuvárba szállíttatott, bebörtönöztetett, három botütéssel megcsapattatott, s róm. kath. vallásra emígy kényszeríttetett. ... Szent Miklóson Tomsics György kapuvári számtartó magához véve a szomszédos falvak parasztjait, az ellenszegülőkre pedig 40 frt. büntetést szabva, a templomot megtámadta s kizárva belőle az evangélikus papot, a paplakot és templomot jövedelmestül elfoglalta”.32 A legtöbb forrás33 a szentmiklósi plébánia alapításának időpontjául az 1660. esztendőt jelöli meg, amikor is a templom - immár véglegesen - visszakerült a katolikusok birtokába. Az bizonyos, hogy a reformációt megelőző évszázadokban is működött itt plébánia, de az ezt hitelesítő részletes adatforrások a mai napig is hiányoznak. iratokban szereplő Turóczi Mátyás azonos személy, akinek szentmiklósi működése feltehetően átfogta az 1650 áprilisától az 1655 februárjáig terjedő időszakaszt. 27„Adtam Item: Itt való prédikátor Turoczy Máttyás k/egyelmes] ur[amnajk a templom sindelyezesétűl meg maradt kevés sindelyért fl: 3.” (Feljegyzés Tholnay János számadáskönyvében) Itt mondok köszönetét Dr. Dominkovits Péter főlevéltáros úrnak (Soproni Levéltár), aki a Tholnay számadáskönyv kéziratának munkapéldányát rendelkezésemre bocsátotta. 28MOL Bezerédi It. (P 58) 5. cs. fase. 1. nr. 5. 29Payr: Egyházkerület 96. 30Payr Sándor (szerk.): Egyháztörténeti emlékek. I. Sopron 1910.(a továbbiakban: Payr: Egyháztörténeti emlékek) 221. 31 Ma Seibersdorf, Ausztria; Lajta folyó mentén. 32 Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformatiótól kezdve. III. Bp. 1893. 198-199. 33Drinóczy György: Böngészet Sopron megye ismeretéhez 1830-1847. Kézirat.; GyEL Térképgyűjtemény, nr. 460. (1811).
