Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
116 Fazekas István életébe beavatkozni.58 A káptalan és a jezsuiták konfliktusát már röviden érintettem. A katolikus megújulás sorsa részben azon állt vagy bukott, hogy sikerülte megfelelő színvonalú alsópapság hadsorba állítása, amely a társadalom számára elfogadható módon közvetítette a katolicizmus eszményeit. E téren a győri egyházmegyében még sok probléma várt megoldásra. Egyelőre nem sikerült megoldani a papság utánpótlásának kérdését, nem működött igazi egyházmegyei szeminárium. A paphiány más egyházmegyéből érkező papok befogadásával hidalták át, akik az esetek jelentős részében valamely erkölcsi vagy fegyelmi vétek miatt kényszerültek útra kelni, vagy egyszerűen nem voltak képesek hosszabb időt egy helyben tölteni. A püspök távollétében, a protestáns földesurak idején a papság egyházi fensőbbség iránti elkötelezettsége erősen visszaesett, a plébániaváltások tekintélyes része püspöki jóváhagyás nélkül zajlott. Sok esetben a falusi közösség ragadta magához a jogot, hogy papját felfogadja és elbocsássa. További vizsgálatok szükségesek e szokás gyökereinek feltárásához, valószínű, hogy protestáns behatás mellett középkori hagyományokkal is lehet számolni. Az egyházmegye központi kormányzata csak a 17. század végére jutott abba a helyzetbe, hogy ellenőrzése alatt tudta tartani területe egészét, ekkorra emelkedett meg az alsópapság létszáma oly mértékben, hogy egyre kevésbé lett szükség licentiátusokra, olyan katolikusokra, akik világiként végezték el a legszükségesebb teendőket (keresztelő, temetés, prédikáció stb.). Ekkorra nőtt meg a községek áldozatvállalási kedve, anyagi ereje, mert azt sem szabad feledni, hogy a plébánia fenntartása a falu anyagi erejét vette igénybe. A szerzetesrendek egyházmegyei jelenlétének megerősödésének jelentőségét nem lehet elégé hangsúlyozni. Különleges szerep illeti meg a jezsuita rend iskolahálózatát, és e téren nem csupán a győri gimnáziumot vagy az 1635-ben alapítani kezdett sopronit kell megemlíteni, hanem a győri egyházmegyei illetőségűek számára elfogadható távolságban található pozsonyi és nagyszombati iskolákat, az országhatáron kívül fekvő bécsi és gráci jezsuita gimnáziumot. A középfokú intézményeken túl a közvetlen közelben Nagyszombatban, Bécsben és Grácban egyetem is várta az érdeklődőket. A hívek között ekkor a katolikusság még kisebbséget képezett. A protestantizmus a 17. század első felére erős parókiahálózatot épített fel iskolahálózattal egyetemben. Az egyszerű hívők számára protestáns hitük már tradícióvá vált, számukra ez a régi hit, amelyhez ragaszkodnak, mert szüleik és nagyszüleik is ebben a hitben nevelkedtek. A főurak áttérésének jelentősége feljebb már taglalásra került, de önmagában még nem oldott meg minden problémát. A főúri família, a nemesi társadalom hitváltoztatása még hosszabb időt vett igénybe. Ezek a változások majd csak az 1630-as évek utáni évtizedekben játszódnak le. Egyelőre a falusi és mezővárosi közösségek számára széles lehetőség kínálkozott, hogy akaratát egyházi téren is érvényesítse. A katolikus környezet gyengeségét jelzi, hogy egyelőre hiányoznak az egyházmegye területéről a kegyhelyek, és az egyházmegyén 68 Szabady Béla: Draskovich György győri püspök élete és kora. A soproni bencés gimnázium értesítője 1935/1936. 15-115. - Uő.: Draskovich György győri kanonokjai. GySz 9 (1938) 10-37., 97-126.
