Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Fakezas István: Katolikus megújulás és reform kezdetei a győri egyházmegyében a 17. század első harmadáig
106 Fazekas István vár legalábbis ez év októberében már a püspök kezén volt.8 A vár és város elkeserítő állapotáról több forrás is tanúskodik.9 Újabb komoly eredmény volt Újlaki részéről, hogy 1553-ban sikerült a szombathelyi várat és hozzátartozó uradalmat is visszaszereznie a Bakith család kezéből. A győri várba nemsokára királyi csapatok vonultak be, ezzel a katonaság, a püspök és a káptalan között hosszú konfliktusok sora kezdődött meg. A püspökség birtokbavételével egy időben, 1539 őszén Újlaki lépéseket tett helyzetének egyházjogi legitimálása érdekében, Morone nunciuson keresztül kérte pápai megerősítését.10 Legfontosabb lépése a reform terén kétségkívül a győri káptalan részére 1550-ben kibocsátott káptalani konstitúció volt, amely a Mohács utáni évtizedek zűrzavaros idején szétzilálódott testület viszonyainak tisztázását célozta, és kiterjedt a káptalan életének minden területére. Ha nem hozott azonnal átütő sikert, a rendelkezés jelentőségét mutatja, hogy 1586- ban Draskovich püspök megerősítette, száz évvel később pedig Kollonich Lipót is.11 Újlaki valószínűleg csak rövid időt töltött székvárosában, kancelláriai működését befejezve minden bizonnyal az ország fővárosává előlépő Pozsonyt részesítette előnyben, ahol mint pozsonyi prépost (1527) biztos otthonnal rendelkezett. A jogász képzettségű Gregoriánczi Pál győri püspöksége (1553-1565) egybe esett az Oláh Miklós esztergomi érsek által irányított nagyszabású megújulási kísérlettel, amely megpróbálta a magyarországi katolikus egyházat talpra állítani.12 Oláh törekvései alól nem vonhatta ki magát Gregoriánczi sem.13 Sajnos forrásanyag hiányában a reformkísérlet Győr egyházmegyei megjelenéséről igencsak töredékes információk állnak rendelkezésre. Gregoriánczi 1554 októberében kelt levelében arról írt, hogy Oláh példáján fellelkesülve készül székesegyháza és egyházmegyéje meglátogatására.14 Ahogy Oláh nagy hangsúlyt helyezett az iskolaügyre, úgy tűnik az oktatás jelentősége Gregoriánczi számára is nyilvánvaló volt. Erre mutat, hogy 1559-ben az uralkodó a győri prépost halálával ráháramlott Kóny falut a győri káptalani iskola javára adományozta, fenntartva ugyanakkor a győri várhoz adandó robotot.15 Bedy Vince az uralkodó döntését Gregoriánczi és Fejérkövy István győri 8I. Ferdinánd leirata alsó-ausztriai „Landestelle”-hez, hogy a győri várat Bakith testvérektől Újlaki Ferenc püspöknek adta át. OStA HHStA Allgemeine Urkundenreihe 1538 X 6. 9Gecsényi: Győr város 48. 10Morone bécsi nuncius Farnese pápai alkancellárhoz, 1539. nov. 25. Bécs. ETE III. 424—425. 11 Bedy: Győri káptalan 502-527. 12Gregoriánczi már 1553-ban elnyerte a győri püspökséget, legalábbis erre enged következtetni a győri püspökség okleveleiről készült jegyzék egyik tétele: „Item herm Pauli de Gregeriantz gabbrief vom Kunig Ferdinande umb daß bistumb zu Raab nachdem der vorige bischof zu Erla worden. Datum am 20. Maij im 1553. Jarr.” ÖStA AVA FHKA HFU r. nr. 22. Konv. 1571. V. fol. 105u. - Pályáját röviden összefoglalja Tóth Gergely Katona István művéhez készített jegyzetekben: Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. Kalocsa 2003. 29. 74. jegyzet. 13 Gábor Adriányi: Der erste Erneurer des katholischen Lenens nach der Reformation in Ungarn: Primas Miklós Oláh, Erzbischof von Gran (1553-1568). In: Walter Brandmüller (hrsg.): Ecclesia militans. Studien. Studien zur Konzilien- und Reformationsgeschichte. Remigius Bäumer zum 70. Geburtstag gewidmet. Bd. 2. Zur Reformationsgeschichte. Paderborn 1988 491-517. - Fazekas István: Oláh Miklós reformtörekvései az esztergomi egyházmegyében 1553-1568 között. Történelmi Szemle 45 (2003) 139—153. 14Gregorjánczi Pál levele Oláh Miklóshoz 1554. okt. 4. Szakolca. MÓL Oláh család (P 184) 1. cs. I. Oláh Miklóshoz címzett levelek. 15I. Ferdinánd adománylevele 1559. máj. 25. Augsburg. Említi Bedy: Győri káptalan 178. — Lásd még hozzá: Udvari Kamara átirata Draskovich György pécsi püspökhöz, alkancellárhoz
