Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára III. (1439-1499) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 10. (Győr, 2010)

Oklevelek

5

10

15

20

25

30

35

40

86

Oklevelek

1457

616.

1457. szeptember 14. — A pannonhalmi konvent előtt Garat László fia Jób nevében is Somlyó várát haláluk után a győri püspökségnek örökösen felvallotta, hogy eleget tegyen apja, Garat Miklós fogadalmának.

Hártya, plicáján bevágásokkal. ÖStA, HHStA Wien, Erdődy Urkunden D 10117 (53 3 16). Mellette 15-16. századi, formuláikban egyszerűbb másolatai. Ugyancsak formuláiban egyszerűbb fogalmazványa (vagy másolata): PBFL, Hh. lt. 67 (Győr 325) (DF 274160)1 és ennek újkori másolata: GyEL, Püspöki lt. Capsarium A 14 1.— Kiadása: Teleki, Hunyadiak kora X. 561-562. (274) (a pannonhalmi példányról) és Fejér, CD X/5. 814- 815. (371) (1417-es dátummal) — Regesztája: Csánki III. 211.

Conventus monasterii Sancti Martini Sacrimontis Pannonie omnibus et singulis Christi fidelibus tam presentibus, quam futuris, presentem noticiam habituris salutem in omnium Salvatore. Ad universorum et singulorum tam presencium, quam futurorum noticiam harum serie volumus pervenire, quod magnificus dominus, Ladislaus filius condam Nicolai de Gara regni Hungarie palatinus ad nostram personaliter veniendo presenciam onera et quelibet gravamina lob filii sui quoad infrascripta per omnia super se assumpmendo vive vocis oraculo sponte dixit et confessus est in hunc modum, quomodo prefatus condam Nicolaus pater suus, dum scilicet in humanis egisset, ecclesiam Iauriensem consequenterque episcopatum ipsius ecclesie per nonnullos annos manu laycali tenuisset et gubernasset fructusque et quoslibet proventus redditusque et obvenciones eiusdem episcopatus ecclesie Iauriensis levasset recepissetque et percepisset et ad usus suos secundum libitum suum convertisset et exposuisset, formans sibi conscienciam, ipsam ecclesiam, que a tempore fundacionis eiusdem edificiis et structuris satis exiliter fundata fuisset, cuiusque fructus proventusque et redditus sibi recipere et levare non licuisset, murari et edificiis construi et decorari facere promisisset, sed divino nutu morte preventus ipsam ecclesiam Iauriensem murari construique et edificiis decorari facere propter eius brevem vitam nequivisset et neque potuisset, in ipsiusque domini Ladislai cordis armario pie recordacionis exhibicio — instinctu divino accensus — descendens, animadvertendo, ne divina ulcio excessum patris sui nedum in futuro, verum eciam in hoc mortali seculo pena horrende mortis vel orbalitate prolium ab ipso vindictam appeteret, et Beata Virgo, mater misericordie et impetratrix venie, cuius ecclesiam prefatus condam Nicolaus, pater suus manu laycali diucius et satis longe tenuisset, cuiusque meritis et precelsis precibus animam ipsius condam Nicolai in celesti patria ante conspectum unigeniti filii sui, redemptoris humani generis pie sperat confoveri, adversus animam ipsius condam Nicolai genitoris sui conqueri dignaretur, castrum suum Somlyo vocatum in comitatu Wesprimiensi existens et habitum simul cum universis suis pertinendis et tenutis, quod, quousque nutu divino ipse consequenterque lob filius suus in hoc mortali seculo in humanis ageretur, sibi ipsis et usui ipsorum dumtaxat reservans, post felicem mortem ipsius domini Ladislai, si ipsum prius et ante prefatum lob filium suum mori contingat, dumtaxat ad ipsum lob et non suos heredes et ipso lob mortuo mox et in con-31 horrende] orende