Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára I. (1244-1398) - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 6. (Győr, 2007)
Előszó
14 Előszó (kivéve az átíró oklevél szövegéből eredeti formában átvett hely- és megkülönböztető személyneveket), valamint a tartalmi jegyzetekben idézett párhuzamos hiteleshelyi/megyei jelentések egységesített és egyszerűsített dátumait. A kizárólag nyomtatásban fennmaradt és abból átvett oklevelek esetében is csak az „i-j” és „u-v” normalizálást végeztem el, egyébként megtartottam a kiadás sajátosságait. A betűformák összhangjának megteremtésén túl az ortográfia más területein is egységessé igyekeztem tenni a kötetet. Az eredeti oklevelekben legtöbbször rövidítve, a kiadásokban pedig változatosan előforduló lit(t)erae, lit(t)eralia, Lit(t)eratus stb. névszókat a szöveg fennmaradási formájától függetlenül mindig kettőzött mássalhangzóval írtam át, bár az egyéb szavak esetében mutatkozó hasonló anomáliát nem oldottam fel.28 Ugyancsak minden szövegnél azonos módon törekedtem a szavak, kifejezések köteten belüli egységes egybe- vagy különírására, valamint a kis és nagy kezdőbetűk egységes alkalmazására. Előbbi esetében az akadémikus latinság szótárainak lemmái voltak a mérvadók, míg a nagybetűs írásmódot inkább a középkori elveknek megfelelően használtam. A személy-, hely- és népnevek, valamint az utóbbiakból képzett melléknévi alakok mellett tehát a Sanctus és Beatus szavak különféle alakjait is nagy kezdőbetűvel írtam, ha az személynév jelzőjeként áll (tehát festum Sancti Ladislai regis, de festum sancti regis Ladislai).29 30 Nagybetűvel írtam továbbá az ünnepek neveit (festum Omnium Sanctorum, Invenció Sancte Crucis, Nativitas Beati Iohannis Baptiste20), valamint a személynevek mellett álló magyar és latin megkülönböztető neveket (Iohannes Feyes, Stephanus Wrdek, Iohannes Rufus, Petrus Litteratus). Mivel a személynévhez kapcsolódó, foglalkozást jelentő latin szavak esetében legtöbbször nem lehet eldönteni, hogy tulajdonnévről vagy értelmező köznévről van-e szó,31 az egységes írásmód azonban mindenképpen megvalósítandó cél volt, ezért döntöttem az előbbit megengedőleg a megkülönböztető nevek nagybetűs változat mellett. Az oklevelek szövegében szereplő dátumok feloldásait a könnyű használhatóság okán a lap alján levő filológiai jegyzetek között adom meg, minden esetben az időjelölés első kifejezését hivatkozva lemmaként. A hosszabb pereskedés történetét részletező oklevelek időrendjének könnyebb átlátása érdekében a bennük szereplő minden terminust, tehát a bírósági oktávákat is feloldottam, feltételezve, hogy a XV. század elejéig azok valóban az egyházi ünnep nyolcadára estek.32 A naphoz való kötést erősíti még az a tény, hogy a bírósági kiadványok dátuma igen gyakran oktávákhoz viszonyított időpontként jelenik meg, amelyek feloldásakor a MÓL adatbázisa is automatikusan az egyházi ünneptől számolja a napokat!'-kimondatlanul is azt feltételezve, hogy a bírósági terminus az illető ünnepre égy héttel kezdődött.33 28 Tringli, Kiadási problémák 30. 29Kivétel a Beata Virgo Maria alak. 30Ezen utóbbi kapcsán megjegyzendő, hogy az állandó ünnepek elnevezésében az apostol, episcopus, euangelista, mártír és virgo szavak kisbetűsek, kivéve a Beata Maria Virgo esetében. 31 Fehértói Katalin, A XIV. századi magyar megkülönböztető nevek. Budapest, 1969. (Nyelvtudományi értekezések 68. sz.) 5., 44., 46-49. 32Vö. Hajnik, Perjog 209. 33Vö. Tringli, Kiadási problémák 33.
