Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
90 Korlátkövi Zsigmond hogy 1535-ben - minden bizonnyal előkelő házasságára és az ezáltal szerzett birtokvagyonra is tekintettel563 - a király bárói rangra emelte,564 majd hamarosan honti ispánná is kinevezte.565 Zsigmond egy ilyen tekintéllyel nem vehette fel a versenyt, úgyhogy 1540 után is maradt minden a régiben. Természetesen nem csak ő szenvedte meg unokahúga és Nyári házasságát: a király kapitánya látszólag úgy foglalta le 1534-ben a Korlátkövi-vagyon jelentős részét, hogy nem törődött a szomszédos birtokosok jogaival sem.566 Ha Korlátkövinek az 1534. évi szerződés megkötése során játszott szerepét értékeljük, akkor két szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni: bár az őt illető birtokvagyon feléről lemondott, Nyári tekintélye és hatalma az elkövetkező években biztos védernyőt vont a feje fölé - politikai és gazdasági értelemben egyaránt.567 Némi kárpótlást jelenthetett az is, hogy a szerződés révén több, Péter özvegye által kezelt birtok felét is visszakapta.568 Emellett nagy vonzerőt gyakorolhatott rá a megígért részesedés bátyja idegen kézre került uradalmaiból. Ezek visszaszerzése talán nem is tűnt lehetetlennek, amit a legjobban az bizonyít, hogy Bakic Pál a szerződés megkötése után egy hónappal, ugyancsak Bécsett hirtelenjében fontosnak érezte évek óta tartó laki birtoklását egy királyi adománylevéllel megerősíttetni, ráadásul Korlátkövi Péter és fia, Lajos utód nélküli halálára hivatkozva.569 Ország Dorottyától és leányaitól nem tartott, Nyári feltűnése ugyanakkor láthatóan aggasztotta, mint utóbb kiderült, nem is véletlenül. A pozsonyi káptalan panasza Jóllehet a mohácsi csatát megelőző korszakban sem példa nélküli az, hogy a hiteleshelyi tanúbizonyságok olykor életük veszélyeztetésével végeztek el egy-egy királyi parancsra vagy nagybírói kérésre végrehajtandó feladatot, az 1526 utáni időszakban az őket ért atrocitások minden bizonnyal gyakoribbá váltak. Ezek elkövetésében, amint azt az alábbiak beszédesen bizonyítják, a Cobor család és Korlátkövi Zsigmond különösen „szép” eredményeket tudtak felmutatni. Ezek a történések ráadásul lehetőséget teremtettek arra, hogy a káptalan jegyzői végre kiszabadulhassanak a formulák nyomasztó szorításából, és gyakran drámai éllel, ügyes stílusfogásokkal fogalmazzák meg a káptalan kanonokjai és a melléjük kirendelt királyi emberek kárára elkövetett hatalmaskodásokat. Az alábbiak persze - a korszellemen és a látványos életképeken kívül - leginkább abba engednek bete-563Az előkelő házasság kedvező hatásait kiemeli Pálffy, 16. század 144. is. (Abban viszont téved, hogy Péter udvarmesterrel kihalt a Korlátkövi család: uo. 141.) 5641535. aug. 16. LR I. 305-307., vö. Takáts, Nyáry 14-15. (Itt tévesen a honti ispáni kinevezést is e napra helyezi.) - Nyári politikai szerepére 1. még Pálffy, Udvar 50. 5651536. jan. 6. LRI. 311. old. 5661537. szept. 16. Sóki Ferenc tiltakozott, hogy Korlátkövi Erzsébet és férje, Nyári Ferenc három éve elfoglalta 11 jobbágytelkét a Nyitra megyei Felsősók, Felsőatrak, Rátony és Mosóc falvakban: HMBK Prot. 5. 895-896. old. 567Lásd még a következő két fejezet adatait. A gazdasági védettséget jól érzékelteti, hogy a szerződés után másfél hónappal, 1534. november 1-én hosszú idő után az uralkodó megerősítette Szenic mezőváros kiváltságait, nyilván Nyári közbenjárására: DF 277138. 568Lásd az adattárban Pozsony megyénél Cífer és Nádas esetét. 5691534. okt. 16. SML Jankovich 4.
