Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
Eleskő vára 75 Baracskai Pál trencséni ispánnak ajándékozta,458 459 majd ennek hamarosan bekövetkezett halála után, 1558-ban Tahi Ferenc főlovászmesternek adta el hatezer forintért, mivel - miként az oklevélben fogalmazott - özvegyasszonyként nem képes megvédeni a török torkában elhelyezkedő várat.460 És bár e szerződést már az Annára kimondott jószágvesztés után kötötték meg, Ferdinánd király az adásvételt úgy erősítette meg, hogy a vagyonelkobzást a laki uradalommal kapcsolatban érvénytelenítette,461 így a Tahiak megtarthatták a várat. A vételárból a következő évben már csak ezer forintot tudtak lefoglalni, amit Anna egy nagyszombati polgárnál helyezett letétbe.462 Ebben az időben Lak már fontos végvár volt, amelynek védelmére rendszeresen kiutalták a környező terület adóit. A vár végül 1566-ban, Szigetvárral csaknem egyidőben került török megszállás alá.463 Eleskő vára A Kis-Kárpátok Pozsony megyébe eső részén emelkedő vár, Éleskő uradalma délnyugat felől közvetlenül határolta Korlátkőt, ezért a Korlátköviek érthető módon szívesen rátették volna a kezüket.464 Megszerzése nem is tűnt lehetetlennek, hiszen 15. század végi birtokosai, a Csernyánszkiak a várat csupán vétel, és nem adomány jogcímén tartották kezükben,465 örököseik pedig nem voltak, következésképpen fennállt a lehetősége annak, hogy egyszer majd maguk is áruba bocsátják az uradalmat. A várra ugyanakkor Mátyás, majd Ulászló király kedves emberei, a Cobor-testvérek is kivetették hálójukat, hiszen Éleskő újvári vagy holicsi uradalmuk (Nyitra m.) területét ugyancsak szerencsésen kerekítette volna ki. A vár birtoklásáért zajló küzdelem a két család között váltakozó eredménnyel zajlott, mindig az éppen nagyobb politikai súllyal rendelkező család sikerével. Bár 1496-ban Cobor Imre és Márton - Csernyánszki András magtalan halálára hivatkozva - eszközölt ki adománylevelet Ulászló királytól a várban lévő királyi jogra, birtokba kerülésüket megakadályozta az elhunyt várúr nagybátyjának, Tamásnak az ellentmondása.466 Ő viszont 1503-ban - mint az oklevél írja - ifjúkori barátjával, Korlátkövi Osváttal kötött kölcsönös örökösödési szerződést, amelynek hatályát két várukra, Éleskőre és Korlátkőre terjesztették ki. A szerződés kedvez4581548. jan. 26. SML Jankovich 5., vő. Csányi, Jankovich 6-7. - Anna 1549-ben pert indított a Szerdahelyi Dersfiek ellen az általuk 1543-ban elfoglalt, Lakhoz tartozó Hetes és Kisújlak birtokok ügyében: BA 5-845. - A lemondás körülményeire 1. alább. 4591554. máj. 26. EKHL Liber Primus 59r. 460 1 558. nov. 26. EKHL Liber Secundus 45r-v. (A Szerdahelyi Dersfiek tiltakoztak az adásvétel ellen), vö. 1559. jún. 17. Uo. 98v-99r. 4611559. nov. 20. Tahy, Tahyak 86. - Ferdinánd királynak a királyi könyvekben található kivonatos megerősítése nem tartalmazza a jószágvesztés alóli kivételt: LR III. 623-624. 4621560. dec. 22. EKHL Liber Secundus 153r-v. 463Lásd Somogy megye adóösszeírásait az 1550-as, 1560-as években. CP Somogy megye (Filmtári jelzet: 1648-1649. doboz). 464 A két uradalom közvetlen szomszédsága hozta magával az időnként előforduló hatalmaskodásokat is, 1. 1521. ápr. 2. DF 282500. és az 588. jegyzetet. 4651476: DL 17777. - A Trencsén megyéből származó Csernyánszkiakra 1. Fekete Nagy 238. 4661496. ápr. 18. DL 88807., vö. 1497. febr. 7. DL 20528. - Éleskő vár és a Coborok kapcsolatára néhány mondatban 1. Varsik 126. (1. jegyzet)
