Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
Politikai hatalom - politikai orientáció 69 mölcsöző csereszerződést.414 A két báróhoz hasonlóan egyébként Sárkány Ambrus sem mutatkozott hajlandónak a kezében lévő pozsonyi harmincad átadására.415 Korlátkövi politikai kapcsolatainak a vizsgálatát jelentősen korlátozza, hogy a Mohács előtti években létrejövő főúri szövetségekben, konföderációkban rendszerint nem mutatható ki a jelenléte. A kivételt azon alkalmak jelentik, amikor a bárók különböző csoportosulásai között, főként a nemesség ellenében, átmenetileg teljes egyetértés alakult ki. így ott találjuk az 1518. évi budai Szent György-napi országgyűlés nemesek nélkül meghozott végzéseinek aláírói között,416 amely mellesleg az udvarmester(ek) állandó királyi tanácsi jelenlétét is újra hangsúlyozta,417 de ugyancsak megpecsételte a hatvani országgyűlés előtt, 1525 májusában a csaknem valamennyi báró közreműködésével létrehozott „konföderáció” oklevelét is. Minden bizonnyal hatalmának emelkedését jelzi, hogy ekkor a 17 báró közül sorban az ötödik helyen nevezik meg: egyedül Bátori István nádor, Sárkány Ambrus országbíró, a testvérét képviselő Szapolyai György és Thurzó Elek kincstartó előzte meg.418 Hogy milyen okok tartották távol az alkalmi bárói ligáktól, nem tudjuk biztosan, egy esetben azonban lehetnek elképzeléseink. Ismeretes, hogy a király sikeres 1522. évi csehországi útja alatt a Magyarországon maradó Bátori nádor és Szapolyai vajda ellen augusztusban egy konföderáció jött létre Bátori András, Várdai Ferenc és Drágfi János vezetésével.419 Korlátkövi ennek sem volt a tagja, de ez aligha jelenti azt, hogy a nádor és a vajda támogatói között kell őt keresnünk. Ha rátekintünk ez évi, sajnos igen hiányos itineráriumára,420 akkor láthatjuk, hogy jóllehet a szövetség megkötése idején Berencs várában tartózkodott, az év jelentős részét nem töltötte az országban; igen valószínű, hogy udvarmesterként elkísérte a királyi párt prágai útjára, és augusztusban csak rövid időre kereste fel morva határhoz közeli rezidenciáját. Ezt követően viszont hamarosan visszaindult Prágába, majd onnan Nürnberg felé vette útját. Ha mindez valóban így történt, akkor értelemszerűen egyik frakció oldalán sem kell keresnünk, és távolmaradását sem valamiféle óvatosságnak, hanem sokkal inkább külföldön tartózkodásának, ezáltal a hazai politikai eseményekből való átmeneti kimaradásának kell tulajdonítanunk. Kiváló információkat őrzött meg a követként Magyarországra és Ausztriába küldött Szydlowiecki lengyel kancellár 1523. évi, a bécsújhelyi és pozsonyi tárgyalások idején vezetett naplója. Talán nem érdektelen annak elősorolása, hogy mikor Korlátkövi Péter tárgyalásokon vett részt, kiknek a társaságában tette ezt. Október 27-én Szydlowiecki szállására az erdélyi vajda (Szapolyai János), az egri püspök (Szálkái László kancellár), Bornemissza János és Sárkány Ambrus társasá414Bakóc a 2700 forintért kezén lévő lábatlani uradalmát adta át Péternek, aki cserébe Külső- Szolnok és Csongrád megyei birtokait zálogosította el Bakóénak (1519: DL 82510., DL 71825., DF 208670., DL 62648., vő. Fraknói, Bakocs birtokok 123.). 415Kubinyi, Sárkány Ambrus 274. 416Szabő, Országgyűlések 232. (A 33 báró, illetve előkelő közül ő a 19., a másik két udvarmester között.) 417Engel-Kristó-Kubinyi, Magyarország tört. 378. (Kubinyi A.) 418Szabő, Országgyűlések 203., Bngel-Kristó-Kubinyi, Magyarország tört. 386-387. (Kubinyi A.) 419Kubinyi, Mohács 83-84. 420Az itineráriumot 1. a függelékben.
