Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
64 Korlátkövi Péter említett 1525. évi oklevél, miszerint ősszel királyi megbízásból közgyűlést tartott a megye nemességének.381 Mint a két királyi uradalom elöljárója, természetesen előfordult, hogy erőszakba torkolló határvitái is támadtak a szomszédokkal: Tolnai Máté pannonhalmi apát és konventje különösen sokat panaszkodott rá.382 Péter bárósága alatt az 1509-től viselt tárnoki címét is megőrizte. Ez a gyakorlatban leginkább abban nyilvánult meg, hogy ha valaki folyamodványt nyújtott be a királyhoz, miszerint jogai védelmére szüksége van a királyi könyvekben lévő valamely kivonat (signatura) másolatára, az uralkodó rendszerint Péternek adott utasítást, hogy keresse elő azt a tárnoki házban.383 Nyilván nem csak magánlevelezése, hanem tárnoki feladata is szükségessé tette tehát, hogy külön jegyzőt alkalmazzon.384 Kétségtelen tény, hogy a királyi könyvek feletti felügyelet némi hatalmat biztosított, de talán nem olyan közvetlen formában, mint ahogyan azt az 1525. évi hatvani országgyűlésen elhangzott panaszok alapján gondolnánk (a vád, miszerint meghamisította a királyi könyveket, ma már természetesen nem ellenőrizhető). Módszerei ennél kifinomultabbak voltak, amire egy eset kiválóan rámutat: 1519 októberében egy testvérpár kérte a királyt, hogy mivel I. Károly király Lél és Gyarak birtokok (Komárom m.) adományozásáról szóló oklevele elveszett, annak kivonatát, ami a királyi könyvekben megtalálható, adja ki nekik másolatban. Az uralkodó ezért utasította Pétert mint királyi tárnokot a megszokott eljárás elvégzésére, aki a munkát végre is hajtotta.385 Eljárása közben azonban felkelthette figyelmét az egyik falu tisztázatlan jogi helyzete, így némi tájékozódás után, 1520 márciusában adományul kérte és kapta uralkodójától a Lél birtokban lévő királyi jogokat.386 Alább láthatjuk majd, hogy tárnoki feladatköréből adódóan juthatott olyan információkhoz is, amelyekre támaszkodva felkérte a királytól a morva arisztokrata Zerotínsky család egyik határmenti uradalmát.387 Utolsóként katonai szerepvállalásáról kell szót ejtenünk. Nyilvánvaló, hogy Péter megörökölte apjától a decempersonatus jogát, azaz jogosult volt a birtokain beszedett hadiadóra, amiből egy zsoldoscsapatot kellett készenlétben tartania. A hadjáratok idején ugyanakkor vélhetően nem csak saját és a Komárom megyei csapatok álltak a vezérlete alatt. A Nándorfehérvár felmentésére indított 1521. évi hadjárat idején Korlátkövi a hadsereg egyik vezére lehetett. Tudjuk, hogy Dóci Ferenc királyi palotás 25 lovasa ugyanúgy az ő parancsnoksága alá tartozott,388 mint a Kassa város által küldött gyalogosok.389 Hogy ez az udvar-, illetve ajtónállómesteri címből adódott-e, vagy alkalmi intézkedésről van szó, sajnos nem 3811525. nov. 22. DL 24223. 3821519. márc. 10-11. DF 208192. (Regeszta: PRT III. 714.), DF 208193., DF 208194. (PRT III. 714-715.) 383Teljességre nem törekedve néhány példa: 1517: Teleki okit. II. 360-361., 1519: DL 82532., Justh 708-709. sz., 1520: DF 210436., 1525: DL 72211. 3841519-1520-ban Budai Gergely deák volt az udvarmester jegyzője, 1523-ban pedig egykori jegyzője, 1. a 786. jegyzetet. 3851519: Justh 708. sz. 3861520: Justh 720-721. sz. 387Lásd a „Per a Zerotínsky családdal” című alfejezetet. 388Szerbia 355-356. 389Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a város irányába Korlátkövi igazolta a kassai gyalogosok kapitányának jó magaviseletét (DF 271089., Oklevélfüggelék 16. sz.).
