Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
A „hoppmester” - egy báró és funkciói 63 Apjához hasonlóan Péter jelentős diplomáciai feladatoknak is eleget tett. Fentebb már láttuk, hogy részt vett az 1515. évi pozsonyi, majd bécsi találkozón. Az uralkodó 1522 májusában, Prágában kelt követi megbízólevelével illusztris társaságban őt is Bécsbe küldte, hogy Ferdinánd főherceggel és a birodalmi küldöttekkel tárgyalásokat folytassanak a török ellen tervezett hadjárat kivitelezéséről.373 Ismeretes, hogy a magyar küldöttség késve érkezett Bécsbe,374 és a források alapján az is kérdéses, hogy Korlátkövi egyáltalán megjelent-e.375 Valószínű, hogy az udvarmester elkísérte a királyi párt Prágába; augusztusban mindenesetre Berencs várában pihent, hogy szeptemberben - vélhetően Prágán keresztül - Nürnberg felé vegye útját. Korlátkövi itt töltötte az év utolsó negyedét: feladata a többi magyar követtel együtt az volt, hogy a birodalmi gyűlésen kieszközölje a már korábban megígért fegyveres támogatást a török elleni hadjárathoz.376 Ferdinánd és a birodalmi rendek december 22-én kelt válaszát a főherceg és a bajor herceg mellett ő is aláírta.377 Az alábbiakban még szó lesz Korlátkövi 1523. évi pozsonyi szerepléséről, ahol a magyar tárgyalódelegáció gyakori tagjaként tűnik fel. Bár ismereteim szerint az udvarmester egyetemi tanulmányokat sohasem folytatott, nyilvánvalóan rendelkezett a korabeli nemzetközi érintkezéshez szükséges latin műveltséggel és beszédkészséggel.378 Bárói tisztsége mellett Korlátkövi maradt Komárom megye ispánja is. Láttuk, hogy II. Ulászló király - valamikor halála előtt - kezére adta a komáromi és tatai várakat, illetve a két uradalom jövedelmeit, amiről az 1518. évi bácsi országgyűlés rendelkezései ellenére sem mondott le. Az 1525/26. évi számadáskönyvek sohasem tesznek említést arról, hogy a főudvarmester fizetést vett volna fel; ezt vélhetően a komáromi és tatai vár jövedelmeiből utalványozták a részére. Mivel Péter az év nagy részét Budán töltötte,379 a Komárom megyei ügyekkel bárósága idején aligha foglalkozott. Jól mutatja ezt, hogy míg apja ispánsága alatt a megyei oklevelek élén Osvát neve állott, addig Péter idején alispánja, Gyallai Sándor Osvát nevét olvashatjuk ott, aki egyben a komáromi vár provizora is volt.380 Kivételt képez az a már lathkewy dignus esset, ut comburreretur, ex quo libros regios perfricat.” - Az oklevél régóta ismeretes a kutatás előtt: Fraknói, Milleniumi tört. IV. 469., Szabó, Királyi könyvek 87., sőt Borovszky, Komárom 443. (Reiszig Ede) idézi a székesfehérvári lakos szavait is. A tanúvallatást egyébként Szapolyai János vajda budai házában tartózkodó familiárisai körében hajtották végre (vö. Kubinyi, Szapolyaiak 191.). 3731522. máj. 10. Iványi, Adalékok 333-334. (DL 24399.) - Az illusztris társaság: Szatmári György esztergomi érsek, Bátori István nádor, Sárkány Ambrus királyi tanácsos, Trepka András udvarmester, Verbőci István személynök, Balassa Ferenc és Désházi István. 374Engel-Kristó-Kubinyi, Magyarország tört. 373. (Kubinyi A.) 375Kubinyi, Sárkány Ambrus 278. 3761522. szept. 29. Iványi, Adalékok 344-349. - A követi utasítás szerint ekkor társai Gosztonyi János győri és Macedóniai László szerémi püspökök, Drágfi János tárnokmester, Verbőci István személynök, Gétyei János alnádor, Pogány Zsigmond és Kenderesi Mihály voltak. 3771522. dec. 22. Iványi, Adalékok 350-352., vö. 1523. jún. 12. uo. 359-360. 378Ennek elengedhetetlenségét hangsúlyozza Iványi, Adalékok 142. is. Vö. még a „Műveltség és anyanyelv” című alfejezetet. 379Lásd a rezidenciákról írott alfejezetet, valamint Péter függelékben közölt itineráriumát. 380Sajnos igen kevés komáromi megyei oklevél maradt fenn. Péter idejéből a következők: 1515: DL 22697., 1518: DL 23107., 1522: DL 23652. (Valamennyiben Sándor Osvát alispán szerepel, aki nyilván az 1519-ben említett Osvát deák komáromi provizorral azonos: DF 208192-208194.
