Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
A jjioppmester” - egy báró és funkciói 59 czinek király őfelsége képébe, az urakéba és mind az országéba nagy sok szóval, mint annak szokása, és dicsíretökkel és idvözlésökkel mondja ki.”34i És valóban, Korlátkövit ehhez hasonlóan olykor a királyi audienciákon is megillette az ünnepélyes válaszadás joga: 1516 novemberében, miután az esztergomi káptalan képviselője a budai polgárok ellen elkövetett kihágásaik miatt térdre borulva könyörgött kegyelemért az uralkodó előtt, a király nevében ő hirdette ki a kegyelmet és a káptalan lefoglalt birtokainak a visszaadását, egyúttal figyelmeztetve a kanonokokat, hogy legközelebb már ne számítsanak ilyen enyhe bánásmódra.344 345 Mindemellett az országbíró távollétében az udvarmester is elnökölhetett a lovagi becsületbíróságon, erre azonban Korlátkövi esetében nem ismerek példát, bár bírótársként valóban kimutatható e bírói fórumon.346 Az udvarmesteri címből származó politikai befolyás nagysága természetesen azon is múlott, hogy hányán viselték egyszerre a tisztséget. Midőn Pétert udvarmesterré nevezték ki, már ezt a méltóságot töltötte be Buzlai Mózes (fl519) és Gersei Pető János (fl521) is.347 Semmi sem szól amellett, hogy a három udvarmester ne lett volna egyenrangú, legfeljebb tekintélybeli különbségek lehettek közöttük, értelemszerűen a két idősebb báró javára.348 Ez a helyzet viszont Pető halála után gyökeresen megváltozott. Ekkor Korlátkövi mellé a király azt a lengyel Obrazovicei Trepka Andrást nevezte ki, aki forrásaink alapján sem egyenrangúnak, sem azonos poltikai súllyal rendelkező bárónak nem tekinthető.349 Thurzó Elek 1525. évi számadáskönyve alapján Korlátkövi és Trepka egészen más jellegű feladatoknak tettek eleget: előbbi kizárólag ceremóniamesterként jelenik meg, aki mint a királyi kápolna elöljárója a gyertyaszentelés és a díszes úrnapi körmenet rendezését felügyelte, Trepkával viszont csak akkor találkozunk, ha a király a kincstartóhoz küldte kisebb pénzösszegekért, vagy éppen fizetést vett fel. Ennél azonban sokkal szembetűnőbb, hogy amíg előbbi minden esetben nagyságos úr (magnificus dominus) címzésben részesült, addig az utóbbi ezt a kitüntető megszólítást egyszer sem kapta meg.350 Szintén nem lehet véletlen, hogy midőn Oláh Miklós 1532-ben felsorolta a mohácsi csatában elhunyt bárókat és előkelőket, Korlátkövit a bárók között 344Lándorfejírvár 34. 3451516. nov. 28. DF 236381. (Az oklevélre Kubinyi, Királyi udvar 318. [53. jegyzet] hívta fel a figyelmemet.) 346Kubinyi, Királyi udvar 318. - A becsületbíróságon ismereteim szerint Péter csak egyszer, 1519. március 29-én mutatható ki, de nem elnökként; az elnök ekkor, aki az ügyről egyben oklevelet is kibocsátott, Bornemissza János pozsonyi ispán és budai várnagy volt, bírótársai Korlátkövi mellett Pető János udvar- és Ország Imre kamarásmesterek, Acél István pozsonyi várnagy, valamint más meg nem nevezett palotások voltak (DL 62047.). - Péter általam nem ismert bírói jogkörére utal egy soproni adat: a város 1524-1525 fordulóján előírta Budán tartózkodó ügyvédjének, hogy Kanizsai László kecöli várnagyának hatalmaskodása ügyében Korlátkövi előtt járjon el („Exequetur coram domino Petro Karlatky magistro curie etc.”). Házi, Sopron II/6. 373-374. - Az udvarmesterek bírói jogkörére 1. még Kubinyi, Államszervezet 64. 347Buzlai udvarmesterségére 1. Kubinyi, Buzlaiak 275-276. 348Noha részben ez ellen szól, hogy az 1518. évi Szent György-napi országgyűlés végzéseinek aláírói között Korlátkövi neve Buzlaié mögött, de Petőé előtt szerepel (Szabó, Országgyűlések 232.). 349Az udvarmesterek egyenrangúságára 1. Kubinyi, Királyi udvar 318. 3o0Fraknói, Számadási könyv 69., 200. - Az egyszerűen dommusként - vagy még így sem - jelölt Trepkára 1. uo. 57., 129., 148., 150., 166., 169., 178., 183., 220., 231.
