Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)
A család 53 Házasságukból négy fiú és öt leány született, akik közül Fruzsina, Dorottya és Gáspár nem élték meg a felnőttkort.311 Fontos szerepet játszott a komáromi ispán életében a Sóki-rokonság is. Igen feltűnő, hogy Nyitra megyei ügyeinek intézése során a részére kibocsátott parancslevelekbe kijelölt királyi embernek szinte kizárólag első- és másodfokú unokatestvéreit vétette be.312 Ez a kapcsolat 1505 után, miután részesült a Sókibirtokvagyonból, alighanem tovább mélyült. Itt kell megemlítenem Bélái Barnabás Szörényi bánnal kialakult barátságát is. Mint fentebb láthattuk, 1507 és 1510 között Ulászló király követeiként többször is együtt utaztak Lengyelországba és Moldvába. Kapcsolatuk azonban sokkal régebbi időkbe nyúlt vissza. Miután Osvát egyik másodfokú unokatestvére, Sóki Borbála megözvegyült, 1494 körül - nyilvánvalóan Osvát közvetítésével - Bélái vette el a gazdag özvegyet.313 Nem véletlen tehát, hogy 1501-ben (Bélái ekkor még a palotások kapitánya címet viselte) együttesen részesültek királyi adományban.314 Bélái feleségének 1504 körüli halálát követően a Sóki-birtokokon szomszédok is lettek.315 A Szörényi bánt illusztris társaságban ott találjuk választott bíróként a Korlátköviek és Dóci Gergely, illetve ugyanők és Podmanicki János között 1510-ben megkötött szerződéseknél, utóbbi esetben Osvát egyik sógora, Acél István mellett.316 Hiába szerezte vissza Osvát 1498 körül Korlátkő várát, állandó lakhelyét mégsem itt, hanem - tisztsége, valamint az udvar közelsége miatt - továbbra is a Komárom megyei Szákon tartotta fenn, gyakran előnevét is innen írva.317 Mivel nem tett végrendeletet, halálát követően fiai és özvegye között csakhamar per támadt, részint Osvát, illetve első felesége hátrahagyott ingóságai, részint pedig az özvegy birtokjogai ügyében. 1513 márciusában végül sikerült megállapodásra jutniuk. Az özvegy, Becseri Zsófia élete végéig megkapta használatra Szákot az udvarházzal, a nagymakki birtokrészt, a száki és becseri szőlőket, két halastavat, a ménest és a többi jószágot, amennyiben férje „nevét és címét kívánja viselni”; ha viszont újra férjhez megy, csak hitbért és jegyajándékot kaphat. Érdekes, hogy Zsófia még azt a kikötést is elfogadta, hogy hitbéréről nem, legfeljebb ingóságai egy részéről Radványi Ferenc özvegye, legkésőbb 1506-ban viszont már Kaszai György felesége (DL 73175.), aki 1520-ban királyi aulicus (DL 105902.), és aki 1509 körül végleg lemondott a Trencsén megyei Kasza várról a Szapolyaiak részére (DF 205149.).; Erzsébet férje 1501-ben Kapi Menyhért (DL 102865.). 311 Gáspárt mindössze egy oklevél említi (1509. febr. 10. DF 279998., Prot. 169. old.), ezért nem is szerepel a genealógiai irodalomban. Fruzsinát először 1503. május 31-én említik (DL 102872.), 1504. november 21-én mellette már az időközben született Dorottyára is utalnak (DL 88916.). A három gyermek közül egyik sem érte meg 1511. június 10-ét (DF 260425.). 312Elsősorban Sóki Istvánra és Jánosra, Körösi Zsigmondra és Baracskai Jakabra, valamint a rokonságba beházasodó Kaplati Bertalanra gondolok. A teljesség igénye nélkül 1. pl. 1501: DF 273347., 1503: DL 105074., 1504: DF 273629., 1505: DF 273347., a rokoni kapcsolatra 1. 1505: DF 267897. 313Borbálát először egy 1494 júliusi oklevél mondja Bélái feleségének: DF 273300. - Borbála első férje, a szintén a királyi udvarban szolgáló Alsóborsai Vízközi vagy Csorba Tamás egykori zólyomi alispán (1479) volt, aki 1491-ben halt meg: Neumann, Vízköz 442. 3141501. máj. 13. DF 273347. 31S1505. jan. 3. után. DF 267897. 3161510. aug. 17. Podmaniczky I. 603-607., 1510. szept. 8-19. DF 248706. 317Lásd a család rezidenciáiról írott alfejezet adatait.
