Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Oklevélfüggelék
Zaránd megye 167 birtokokban és Szó'di prédiumban lévő részeibe, a talpasi és tamányi udvarházba. Egy 1531. évi oklevélből úgy tűnik, hogy Lépes Bernát halála után özvegyének átadott Talpason egy birtokrészt, illetve Monyorós birtok felét, nyilván hitbér gyanánt. 1519-ben Korlátkövi Katalin (Szentmiklósi Pongrác Miklós felesége) tiltja testvérét, Pétert többek között Talpas, Monyorós, Okeritó, Tolmács, Csunyakeszi, Barakony, Váraskeszi, Tamány birtokok és Sződitelek prédium elidegenítésétől, Bakóc Tamás bíborost és Balassa Ferencet ezek megszerzésétől. 1522-ben Péter panaszkodik, hogy Toldi László hatalmaskodott Talpas határában és kárt tett helyi jobbágyai vetésében, Péternek a Bihar megyei Bátor mezővárosba menő jobbágyait pedig a vásáron kifosztotta és fogságba ejtette. 1526-ban Péter Talpas kastélyt uradalmával együtt fia halála esetére leányaira hagyja. Egy 1554. évi oklevél szerint Mohács után Patócsi Ferenc és a Marsaiak szállták meg. 1560-ban újonnan lerombolt, házépületek nélküli kastélyról (noviter diruti castelli Thalpas vocati aedificiis domorum omnino carentis), valamint egy régebbi kastély helyéről tesznek itt említést - mindkettő telekhelyén már jobbágyok éltek. A Feketekörös melletti mezővárosban avagy birtokon ekkor - nyilván zálogjogon - Porkoláb Dénes özvegye és Toldi Tamás is rendelkezett részekkel, a mezőváros fele Pongrác Gáspárt, másik fele Korlátkövi Annát illette: Gáspár részén 20 egész és 11 fél lakott, 2 egész elhagyott, míg Anna részén 18 egész és 12 fél lakott, 3 egész elhagyott jobbágytelket írtak össze. A mezőváros határában jelentős gazdaság állt. - Ma: Talpo§ (Románia).913 Tamány: A talpasi uradalom része (az adatokat lásd ott). 1509-ben Korlátkövi Péter panaszkodik, hogy Erdőhegyi Balázs és fia, Boldizsár, valamint több társa az ő tamányi birtokrészén álló nemesi udvarházára támadtak, ahol helyi gazdatisztjét gyalázkodó szavakkal illettek, majd karddal elüldözték; más alkalommal jobbágyaikkal ugyanerre az udvarházra támadtak, és a ház melletti, részben Pétert illető halastavat lehalászták. 1515- ben említik az itteni nemesi udvarházat. 1560-ban Pongrác Gáspár itteni birtokrészén 10 egész, 1 fél lakott és 9 egész, 1 fél elhagyott jobbágytelket, Korlátkövi Anna részén pedig 12 egész lakott és 8 egész, 1 fél elhagyott, összesen 40,5 jobbágytelket írtak össze, az itteni nemesi telekhez komoly gazdaság is tartozott, de a telekhelyen már jobbágy lakott. - Ma: Tamánd puszta, Borosjenőtől (Ineu, Románia) északkeletre.914 Tótfalu: A talpasi uradalom része (az adatokat lásd ott), 1560-ban birtokrész. Korlátkövi Katalin 1519. évi tiltakozásában nem szerepel. 1560-ban Pongrác Gáspár itteni 9131508: DL 94693. vö. 1509: DL 94705., 1514: DF 282937., 1515: DL 30270., 1519: DF 266925., 1522: DF 282939., 1526: SML Jankovich 4. (Oklevélfüggelék 18. sz.), 1531: Karácsonyi, Pongrácz, 3. közi. 692., 1554: BA 4-530., 1560: EKHL Liber secundus 138v—142r., vö. Csánki I. 752. - A talpasi kastély uradalmának 1565. évi urbáriumába később számtalan - mára többnyire elpusztult - középkori oklevél kivonatát másolták be, sajnos évszám nélkül: MOL P 1698. (Pongrácz cs. szentmiklósi és óvári) 1. cs. 1. tétel, jelzet nélkül. A kivonatokat az adattárba nem veszem fel, a Korlátkövi Péter birtokba kerülésére vonatkozók a következők: 1. Litterae expeditoriae capituli Orodiensis super resignatione Talpas per Blasium Erdőhegy Petro Korlatkői facta; 2. Litterae Ladislai regis consensuales ad fassionem Bernhardi Lépés super adoptione in facto Talpas factae; 3. Litterae statutoriae ad easdem litteras consensuales; 4. Litterae Emerici Pereni palatini inquisitoriae super pacifica possessione Talpas per Petrum Korlatkői continuata; 5. Litterae capituli Waradiensis compositionales inter filias Thomae Lepes et Petrum Korlatkői; 6. Litterae fassionales Emerici de Peren palatini super expeditoria cautione certorum actuum potentiariorum atque pro ratificatione divisionis Talpas inter Petrum Korlatkői ab una ac Blasium Erdőhegyi et Balthazar filium eiusdem ac Nicolaum Hodos de Silind; 7. Ittem capituli Orodiensis ad fassionem Blasii Erdőhegy super Talpass; 8. Ittem capituli Sancti Stephani Waradiensis super impignoratione Talpass per Thomam Lepes familiari Erdőhegyi. - Az oklevelek 1509 körül, illetve megelőzőleg keletkezhettek, ismert ugyanis az említett, a két Erdőhegyi és Zeléndi Hodos által elkövetett hatalmaskodásról szóló idézőlevél 1509-ből: DF 282935. 9141509: DF 282935., 1515: DL 30270., 1560: EKHL Liber secundus 148v-150r.
