Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Birtokok és jogigények adattára
Pozsony megye 163 Szomolány. Az egykor Korlátkőhöz tartozó birtokot a később rajta álló várkastéllyal együtt az 1430-as évektől a Gúti Ország család birtokolta - bár a Bazini grófok is kaptak rá adományt. Ország Mihály későbbi nádor 1455-ben a településen egy birtokrészt zálogba bocsátott idősebb Osvátnak, aki be is vezettette magát. Halála után viszont a nádor visszafoglalta a részt; Osvát özvegyének és gyermekeinek 1458. évi tiltakozása szerint a birtokrész a település felső felerészét jelentette, és 272 forintért volt zálogban Osvátnál. Nyilván a zálogösszeg kifizetésének elmulasztása miatt ifjabb Osvát és testvére, Veronika (Apponyi György) felesége 1489-ben megkíséreltek egy iktatást Szomolány felébe zálogjogon. A helyi várnagy azonban félreverve a harangokat, az összegyűlt jobbágyokkal együtt elkergette az eljárás lefolytatóit. Később a településhez a családnak csak annyiban lesz köze, hogy Korlátkövi Erzsébet férjével, Nyári Ferenccel együtt 1540-1545 között az itteni várban tartotta rezidenciáját, miután az uradalmat Tallóci Bánfi Boldizsár - aki azt az Ország családtól foglalással szerezte meg 1529/1530 táján, majd Ferdinánd királytól adományt is kapott rá - 1539-1540-ben többszöri alkalommal zálogba bocsátotta neki. - Ma: Smolenice (Szlovákia).894 Újfalu: Korlátkövi Péter itteni jogigényének alapja nem ismert - vélhetően a Cífer és Páty felőli közvetlen szomszédságra hivatkozhatott, amikor 1525-ben eltiltotta Bakai Bessenyei Gergelyt és testvérét, Ilonát (Kakasházi Kakas András özvegyét), valamint a néhai Bakai Temesközi Lénártot a teljes Újfalu elidegenítésétől és végrendeleti hagyományozásától, míg Kereki Acél Istvánt és Kismagyari Földes Jánost a birtok megvételétől vagy zálogba vételétől. - Ma: Slovenská Nová Vés (Vedrődújfalu, Szlovákia), Voderady része.895 Éleskői uradalom: A várhoz a Korlátköviek itteni jogigényei idején a következő települések tartoztak: 1505-ben Bikszárd, Binóc, Kukló, Szentgyörgy, Szentjános, Szentmiklós, Szentpéter, Szilágy birtokok, Bogdanóc birtokrész, Podhajcsán prédium. 1526-ban Bikszárd, Binóc, Kukló, Szentgyörgy, Szentjános, Szentmiklós, Szentpéter birtokok, Malacka, „Lakewzkezedlysché’ és Kúti prédiumok, utóbbi Nyitra megyében. 1534-ben Bikszárd, Binóc, Kukló, Szekula, Szentgyörgy, Szentjános, Szentmiklós, Szentpéter birtokok és Bogdanóc birtok fele Pozsony, Maniga teljes birtok Nyitra megyében. (Az uradalom korabeli történetét lásd az Éleskő vára című alfejezetben.) - A vár (Ostry Kamen) ma Bukóvá (Bikszárd, Szlovákia) területén.896 Rétei-Béli-Sápi-Borsai-birtokok: 1501-ben ifjabb Osvát adományul kapta hat rétéi, hét béli, két sápi és egy borsai kisnemes valamennyi birtokát, mivel ezek megtámadták korlátkői várnagyát, Rétéi Mátét. Az adománnyal Korlátkövi nyilván familiárisa vagyonát és tárgyalási pozícióit kívánta erősíteni. Az iktatás során valamennyi kisnemes ellentmondással élt, de az így kialakuló per részletei nem ismertek.897 Szerhásházi Szerhás László birtokai: 1508-ban ifjabb Osvát Csegei Mátéval, Szerhás Benedekkel és Illésházi Illés Györggyel együtt kapják adományul Szerhás László Szerhásháza birtokát, Tonkháza, Bélvata, Lóc birtokokban és Salamon prédiumban lévő részeit; az iktatásnak azonban Verbőci István országbírói ítélőmester és Nagymagyari Csorba András nevében ellentmondanak. 1512-ben Korlátkövi Péter újabb adományt eszközöl ki ugyanazok részére és ugyanazon jószágokra, most Szerhásházi Szerhás Márton hűt8941455: DF 226124., 1458: DL 62596., 1489: DL 98214., vő. Házi, Pozsony 491-492. - A Mohács utáni adatokra 1. a „Nyári Ferenc színrelépése”, valamint a „Rezidencia” című alfejezeteket. 8951525: HMBK Prot. 5. 167-168. 8961505: DL 14276., 1526: DF 261979., 1534: HMBK Prot. 5. 674-675., vő. Házi, Pozsony 92-94. 8971501: DF 273345.
