Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)

Társadalomtörténeti vizsgálatok

Rezidencia 111 vélelmezhető, hogy a várépület kibővítésére is ebben az időszakban került sor.698 Ez az emberöltőnyi idő eredményezte, hogy a családtagok névhasználatában a Bucsányi mellett megjelenik a korlátkői előnév, keselőkői Majtényi Gergely eseté­hez hasonlóan.699 A két úr, Korlátkövi és Majtényi esete az eddig felsorolt példák tükrében kivételesnek tűnik, vélhetően mégsem az: abban az időszakban alapozták meg ugyanis családjuk vagyonát egy-egy várral, amelyet már a kortársak is zavaros időknek tekintettek. A biztonság iránti vágy egy olyan területen, amely rendsze­resen áldozatul esett a fosztogató hadaknak, magától értetődően arra késztette a birtokosokat, hogy felköltözzenek jól védhető váraikba. Nem hagyható ugyanak­kor figyelmen kívül az a szempont sem, hogy mindketten nemesi sorból, hosszas familiárisi szolgálatot követően emelkedtek a várbirtokosok közé, miáltal egyfajta, szerzeményük irányában megmutatkozó ragaszkodást is joggal feltételezhetünk.700 A vár 1473. évi ostromát követően ifjabb Osvát és édesanyja a Komárom me­gyei Szákra költözött, ahol itteni udvarházukban alakították ki háztartásukat. És jóllehet Osvát 1498 előtt visszaszerzi atyja várát, majd a halála előtti hónapokban már Berencs várát is magáénak mondhatta, rezidenciája mindvégig a száki ud­varház maradt: innen hívták perbe,701 de gyakran még előnevében is e települést tüntette fel; aligha véletlen, hogy még évtizedekkel halála után is előfordult, hogy Száki Osvátként tettek róla említést.702 Választásában nyilvánvalóan közrejátszott tisztsége, a komáromi ispánság, de a Budához való közelség is a helyben maradásra ösztönözhette. 1502-ben a királynál még azt is kijárta, hogy a száki Szűz Mária fogantatásáról címzett plébániaegyház számára újonnan építhessen egy malmot Űjtata mezőváros határában, azt kerítéssel vehesse körül, és ezt követően jövedel­meit az általa - mint kegyúr által - választott plébánosok szabadon élvezhessék. Az oklevél hangsúlyozta, hogy a templomot serény fáradsággal alapjaitól ő épít­tette fel.703 Érthető ennélfogva, hogy halála után a családi szerződés az udvarházat özvegyének utalta ki élete tartamára. Érdemes felfigyelni e szerződés egyik kitéte­698PiSon, Hrady 276. szerint a várat a 15. század közepén jelentősen kibővítették a felsővártól nyugatra lévő udvarral és a délkeletre lévő lőréses erődítéssel. 699Természetesen nem beszélhetünk következetes névhasználatról. Jó példa, hogy idősebb Osvát leveleit általában Bucsányi Osvát bánként írta alá, de olykor a de Buchan mellé odaírta az alias de Korlathkew-t is. Fia ugyanezt a kettős névformát használja (1. az alábbiakban közölt leveleket). A Mátyás-kor végéig sokkal gyakoribb a „Bucsányi” prédikátum használata, mint a „Korlátkői”-é. 700A hegyivárak 15. századi újbóli felfedezésére és bővítési munkálataira 1. Feld, Castrum 17. 7011498. aug. 27. EKHL 18-7-9. (A DF-ben nem található meg.) 702P1. 1499: „de Korlathkew alias de Zaak”, 1504, 1510: DF 279998. (Prot. 11., 36., 258. old.), 1505: „Zaky de Korlatkew”, DL 14276., 1511: „Korlathkewy de Zaak”, DL 106083/1. (Prot. 69- 70.), 1512: „Osvaldi Zaky alio cognomine Bwchany de Korlathkew”, DL 89014., 1538: „filie olim Osvaldi Zaky de Korlathkew”, DF 206798. (Prot. C. 99. old.), 1545: „Osvaldo Zaky, patri videlicet domini Petri Korlathkewy”, BA 4-519. 7031502: DL 73168. - Mint fentebb láthattuk, már Osvát anyja is gondoskodott a száki templom tetőzetének a kijavításáról. Mindezek fényében a „quam [se. ecclesiam] .. .celebri opere ex funda­mento construxit” megfogalmazás némi gyanút kelt, persze nem kizárt, hogy Osvát költségén a templomot átépítették. - Az oklevélre hivatkozik Koppány, Udvarházak 298. és Koppány, Kas­télyok 46., úgy értelmezve annak megjegyzését, hogy a malmot nemesi telek módjára kőkerítéssel lehet körbevenni; a szöveg azonban sem a nemesi, sem a kő jelzőt nem tartalmazza. Az idézet („molendinum... sepibus instar curie circumdatum”) véleményem szerint csupán annyit jelent, hogy a malmot a többi tatai telekhez hasonlóan kerítéssel szabad övezni.

Next

/
Thumbnails
Contents