Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Társadalomtörténeti vizsgálatok
Társadalomtörténeti vizsgálatok Rezidencia Mielőtt áttekintenénk azt, hogy a Korlátköviek hol tartották állandó lakhelyüket, érdemes egy rövid kitérőt tenni. Egyfelől célszerű meghatározni, hogy mit tekinthetünk állandó lakhelynek, másfelől a vizsgált családra vonatkozó adatok helyes értelmezését okvetlenül megkönnyíti, ha előbb röviden áttekintjük a többi Nyitra megyei előkelő család lakhelyére vonatkozó egykorú - azaz 1450- 1550 közötti - forrásokat is.657 Kubinyi András, midőn egy tanulmányában a bárói rezidenciákat vizsgálta, a mai értelemben vett állandó lakhely egyik legfőbb ismérvének azt tekintette, hogy hol lakik a családfő felesége és gyermekei.658 Magam is ebből indultam ki, hiszen a bárókhoz hasonlóan az előkelő család férfitagjait is gyakran elszólította otthonukból az udvari (esetleg a familiárisi) szolgálat. Szintén fontos bizonyítékot szolgáltat a „lakóház” (domus habitationis) és a „saját nemesi telek” (propria curia) kifejezések feltűnése. Ilyen adatok híján viszont kénytelenek vagyunk olyan szempontok alapján dönteni, hogy a családfő hol keltezi leveleit, honnan hívják perbe, vagy például hol tesz végrendeletet, azaz: hol mutatható ki tartózkodása a leggyakrabban. Ezek természetesen nem bizonyítják, legfeljebb valószínűsítik a rezidencia színhelyét. Hasonlóképpen érdemes bevonni a vizsgálatba az előneveket (predikátumokat) is, hiszen ezek e korszakban általában még nem rögzültek, hanem gyakran az aktuális lakóhelyre utaltak. Korábban a romantikus közvélekedéssel összhangban magam is úgy gondoltam, hogy az egy várral rendelkező nemesi családok lakhelyüket értelemszerűen abban a várban tartották, amely kiemelkedő társadalmi rangjukat biztosította, sőt szimbolizálta. Ez a feltevés azonban maradéktalanul Nyitra megye esetében sem tartható. A Majtényi család az 1440-es években jutott hozzá az Északkelet-Nyitra megyében emelkedő Keselőkő várához.659 A várat megszerző és feltehetően lakhelyként hasznosító Gergelynek öt fia élte meg a felnőttkort, miáltal a család hamar terebélyessé vált.660 Midőn 1510-ben az akkor élő három családfő az uradalom felosztását határozta el, a birtokosztály hatálya alól kivették az általuk épített udvarházakat: ekkor a vár már aligha tölthette be a rezidencia szerepét.661 Hol voltak ezek az udvarházak? Figyelemre méltó, hogy a Mohácsot követő időszakban a család két elkülönülő ágra oszlott, az egyik a nováki, a másik a zavari előnevet 657Az alábbi áttekintés nem tartalmazza az 1480-as években kihalt Bajmóci Nofri, a Berencset 1502-ig birtokló Kropáí, valamint a várral nem, csak kastéllyal rendelkező Ludányi és Szerdahelyi családokat. 658Kubinyi, Rezidencia 217. 659Engel, Arch. I. 340. 660 Engel, Gen. „Divék nem 1. Mikó ága” című tábla. 6611510: „excepta dumtaxat curia nobilitari in quavis villa sive possessione predictis existenti habita, quam parti illi, que eam suis sumptibus et laboribus fecit et edifficavit, reliquant...” DF 260424.
