Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)

Szabó Csaba: "Az emberiesség nyitott határa" Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - Nickelsdorf 1ö56 október végén

hozzájárult ahhoz, hogy végeredményben „nyugaton 1956 sajátos módon »megkülönböztette« Magyarországot. Kiemelte a messziről egységesnek tűnő »kelet-európai« masszából.”75

Nagy valószínűséggel állítható, hogy a mosonmagyaróvári vérengzés volt a magyar forradalom eseményei sorában az egyik legfontosabb olyan tényező, ami az osztrák lakosságot még hónapokon keresztül arra ösztönözte, hogy minden rendelkezésére álló módon segítse, támogassa a rászorulókat. „Az osztrák nép részvéte spontán módon elementáris erővel jutott kifejezésre a szomszédban zajló események kapcsán.”76 A véres sortűzről érkező információ lett a közvetlen jelzés az osztrák polgárok számára, hogy nyitva áll előttük a lehetőség a határ túloldalán élőket önzetlen segítséggel támogatni. Magyarországon nagyon nagy szükség volt arra, hogy Ausztria éljen ezzel a lehetőséggel. Az osztrák lakosság pedig szinte egy emberként tette fel magának a szimbolikus értelmű kérdést: „Odaát ők az utolsó csepp vérüket adják a szabadságért - akkor nekünk egy fél literen múljon?”77 Ezen önzetlen segítségnyújtás kapcsán lett az osztrák-magyar határ 1956 október végén valóban az „emberiesség hídfőállása”78.

JEGYZETEK

1 Friedrich Kern könyvének címe nyomán: Kern, Friedrich: Österreich: Offene Grenze der Menschlichkeit. Die Bewältigung des ungarischen Flüchtlingsproblems im Geiste internationaler Solidarität. Bécs, 1959. [a továbbiakban: Kern, 1959]

2 A sajtó, mint általános megnevezés természetesen nem csak a napi- és hetilapokra vonatkozik, de mivel a kutatás szempontjából az írott média egyéb termékei (szakági folyóiratok, színes magazinok, munkahelyi és egyéb újságok stb.) kevésbé tartalmaznak lényeges információkat, nem is kerültek be a vizsgált lapok közé. Szintén nem kerültek be a vizsgált források közé a Bécsen kívül megjelenő napi- és hetilapok sem. Ezt elsősorban az indokolta, hogy ugyan Ausztriában az ország tartományokra osztott szerkezete következtében nem igazán lehet országos lapokról beszélni, a bécsi központ hatása mégis egyfajta országos funkciót kölcsönzött ezeknek az osztrák szóhasználatban „überregional”-nak, régíófelettinek mondott lapoknak, ami a tartományi lapok esetében nem volt meg.

3 Handbuch Österreichs Presse - Werbung - Graphik. 4. Jahrgang [évf.]. Bécs, 1956. és Handbuch Österreichs Presse - Werbung - Graphik. 5. Jahrgang [évf.]. Bécs, 1957.

4 Raab, Julius (1891. november 29., St. Pölten - 1964. január 8., Bécs) építészmérnök, politikus (ÖVP). 1927-1938 és 1945-1964: nemzetgyűlési képviselő, 1947-1953: a Gazdasági Kamara elnöke, 1953-1961: kancellár, 1961-1964: a Gazdasági Kamara elnöke.

5 Figl, Leopold (1902. október 2., Rust im Tullner Feld - 1965. május 9., Bécs) agrármérnök, politikus (ÖVP). 1945-1965: nemzetgyűlési képviselő, 1945-1953: kancellár, 1953-1959: külügyminiszter, 1959-1962: a Nemzetgyűlés elnöke, 1962-1965: Alsó- Ausztría tartományi elnöke.

6 Schärf, Adolf (1890. április 20., Mikulov/Csehország/ - 1965. február 28., Bécs) jogász, politikus (SPÖ). 1945-1957: nemzetgyűlési képviselő, 1945-1957: alkancellár, 1957-1965: köztársasági elnök.

7 Peinsipp, Walther (1906 - 1990) jogász, diplomata. 1947-1948: berni követségi titkár, 1948-1951: zürichi konzul, 1952-1956: ottawai ügyvivő, 1956-1962: budapesti követ, 1962-1968: tel-avivi nagykövet, 1968-1971: belgrádi nagykövet.

8 Publikálta: Gecsényi Lajos: Osztrák külügyi íratok Magyarország történetéhez. 1956. október-november. Múltunk 4L (1996) 2. sz. 161-162.0.

9 Helmer, Oskar (1887. november 16., Gattendorf /Lajtakáta/ - 1963. február 13., Oberwaltersdorf/Csölle/) nyomdász, politikus (SPÖ). 1945-1949: nemzetgyűlési képviselő, 1945-1959: belügyminiszter.

47