Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)

Bank Barbara: Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel és a Dudás-perrel kapcsolatban

Dudás Istvánt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa három évi fogházbüntetésre ítélte több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósuló, el nem évülő, emberiség elleni bűncselekmény elkövetése miatt. Dudásnak a kirótt büntetést az 1990-ben elfogadott közkegyelemről szóló törvény értelmében le sem kellett töltenie, mivel már elmúlt 60 éves, és kiszabott büntetése nem haladta meg a három évet. A bíróság megállapította, hogy Dudás nem adott tűzparancsot, amikor 1956. október 26-án 1000-1500 fős fegyvertelen tömeg kivonult a határőrlaktanya elé. Megállapította, hogy az objektum védelmének elrendelése jogszerű és indokolt volt. A bíróság szerint azonban Dudás nem igazította a védelmi tervet az adott szituációhoz, és nem is győződött meg pontosan a tüntetők szándékairól. A bíró indoklásában kifejtette, hogy a laktanyában történtekért felelős parancsnok tisztában volt azzal, hogy az érkező tömeg kiválthatja a sortüzet a szorongó katonákból. Ennek elkerülésére Dudás nem tette meg a szükséges, előzetes intézkedéseket. A tragédia megelőzésére alkalmas, megfelelő parancs hiánya idézhette elő a sortüzet.35 A másodrendű vádlott, Verseczki István36 esetében az ügyész már korábban ejtette a vádakat, ezért vele szemben a bíróság mérlegelés nélkül megszüntette az eljárást. A bíróság ugyanakkor bűnösnek találta a harmadrendű vádlottat, Fodor Lajost, aki a nyomozás során elismerte, hogy puskájával a tömegbe lőtt.37 A bíróság Fodor Lajost társtettesként elkövetett emberiség elleni bűntettben marasztalta el, és kétévi fegyházra ítélte, azonban büntetését három évre felfüggesztette. A negyedrendű vádlottat, Bujdosó Sándort, a bíróság felmentette a vádak alól.38 Az ügyész Bujdosó felmentése ellen azonban már a tárgyaláson fellebbezett, Dudás István és Fodor Lajos büntetésének esetében három nap gondolkodási időt kért,39 majd súlyosbításért fellebbezett.40 Az ítélet csak Verseczki István esetében emelkedett jogerőre.

A Legfelsőbb Bíróság 2002. július 2-ra és július 4-re tűzte ki a másodfokú tárgyalást. A bíróság kifejtette, hogy 1956 október 26-án a fegyvertelen tömeg azzal a céllal vonult a mosonmagyaróvári laktanyához, hogy levegye az épületről a vörös csillagot. A végzés szerint Dudás István nyugállományú határőr ezredes 2002. június 11-én elhunyt, ezért vele szemben megszüntették az eljárást, így a másodfokú tárgyalás már nélküle folytatódott,41 azaz a Legfelsőbb Bíróság már csak két személy büntetőjogi felelősségéről döntött a perben.

A harmadrendű vádlottat az első fokon eljáró bíróság nem jogerősen két évig tartó, három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta, azt is figyelembe véve, hogy a bíróság szerint a vádlott kényszer, fenyegetés hatása alatt cselekedett. Miután a vádlott terhére az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést, így a Legfelsőbb Bíróság már nem súlyosbíthatta a büntetést.42

A negyedrendű vádlottat - mint említettük - első fokon bizonyítottság hiányában felmentette a megyei bíróság, de Bujdosó azért fellebbezett, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel.43 A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket. A harmadrendű vádlott esetében, az első fokű ítélet a Legfelsőbb Bíróság szerint törvénysértő volt, mivel a megyei bíróság tévesen, fenyegetésre hivatkozva a büntetési tétel alsó határánál is enyhébb büntetést szabott ki, illetve azért is, mert felfüggesztette a sza58