Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Bank Barbara: Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel és a Dudás-perrel kapcsolatban
Bank Barbara Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel és a Dudás-perrel kapcsolatban A tanulmány 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári határőrlaktanya előtt történt sortűzre, annak okaira és felelőseire koncentrál. Alapja az 1989-ben a sortűz kivizsgálására létrehozott úgynevezett Hering-bizottság jelentése és a vizsgálat dokumentumai.1 Október 25-én a diákok néma tüntetésének megszervezése és lebonyolítása miatt a mosonmagyaróvári pártbizottság a kialakult helyzetben felkérte a pártalapszervezetek vezetőségeit, hogy tegyenek lépéseket a tüntetések megakadályozására. Instrukciót adott arra is, hogy amennyiben ez nem sikerül, úgy vegyenek rész a párttagok is a felvonulásokban és akadályozzák meg a rendbontásokat. K. Papp József, a Mezőgazdasági Akadémia marxista tanszékének vezetője felhívta a diákok figyelmét arra, hogy a felvonulásokból baj származhat, és sor kerülhet a hatóságokkal való összeütközésekre is. Október 26-án a délelőtti órákban a tüntetés útvonala spontán módon alakult, célja a vörös csillagok eltávolítása volt. A tömeget menet közben egy-egy hangadó személy, vagy kisebb csoportok irányították, úgy hogy mindig egy újabb vörös csillag leverésének a helyét jelölték meg. A Hering-bizottság vizsgálata során az egymásnak ellentmondó vallomások alapján nem lehetett megállapítani, hogy mikor és ki kezdeményezte azt, hogy a tüntetők a Levél úti laktanyához vonuljanak. Giber Katalin, az akadémia tanársegédje, és néhány volt akadémiai hallgató elmondta, hogy útban a laktanya felé eszükbe jutott K. Papp József figyelmeztetése, miszerint vigyázzanak, a katonák lőni fognak.”2 Aggályuknak hangot is adtak, azonban a körülöttük levők hitetlenkedtek, és azt mondták, hogy a katonák nem fognak lőni, mert „ők is a mi fiaink”.3 A Timföldgyártól a határőrlaktanya előtti ligetes területre a felvonulók többsége egy szélesebb úton, kisebb részük a lakóházak közti kis földúton ment. A sortűz körülményei Az 1956. október 23-i budapesti eseményekből kifolyólag a Határőrség Országos Parancsnoksága külön intézkedéseket tett. Jelezték a kerületparancsnokságnak, hogy a forradalmi események további alakulásától függően a harckészültségi állapot fokozására kerülhet sor. Távbeszélőn rendelkeztek arról, hogy biztosítani kell az államhatár védelmét, a laktanyába idegen személyek nem léphetnek be, és a fegyvereket senkinek sem adhatják át. 1956. október 25-én a kora reggeli órákban a Határőrség Országos Parancsnoksága a határőrkerület minden alegységének elrendelte a fokozott harckészültséget, de konkrét tűzparancsra a határőrök nem kaptak utasítást. 51
