Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Bevezető

Apor kellő szigorral és emberséggel irányította az egyházmegye papságát, és rajtuk keresztül a híveket a német megszállás, a nyilas hatalomátvétel idejében is.4 1945. február 14-én kibocsátott püspöki körlevelében, mely a főpásztor nagyböjti szózata a hívekhez - s erkölcsi helytállásának utolsó nyilvános dokumentuma - így ír:

„Krisztusban Kedves Híveim!

Amikor ma, nagyböjt elején szózatot intézek hozzátok, fájdalommal gondolok rá, hogy hazánk tekintélyes hányadával együtt immár ősi győri egyházmegyénk egy részét is dúlja, pusztítja és sanyargatja a háború vérengző fúriája. Szerettem volna végigjárni mind a sújtott szorongatott vidékeket és élőszóval vigasztalni minden egyest szeretett híveim közül, akit anyagi javaiban vagy testi épségében vagy épen emberi becsületében megkárosított, fosztogatott, megsebzett ez a szörnyű dúlás. De mivel a személyes jelenlétet gátolja a közlekedés nehézkessége, ezzel a pásztorlevéllel küldöm elsősorban nekik atyai üzenetemet.

Jól tudom, elégtelen ilyenkor az emberi szó, mert nem tud kárpótlást nyújtani mindazokért a javakért, melyek'rombadőltek. De ha az isteni tanításból merítünk, találhatunk mégis olyan gondolatokat, melyek a fájdalom keserű ízét a kegyelem édességével enyhíteni tudják.

Hitünk mondja, hogy minden szenvedés, melyet az isteni Gondviselés ránkbocsájt avagy megenged, valamikép javát szolgálja annak, aki engedelmes és alázatos szívvel fogadja. Ne kérdezzük tehát nyugtalanul, türelmetlenséggel, szinte lázadozva, miért ép így és ép ránk bocsájtotta a Teremtő ezeket a rettenetes csapásokat, miért kímélt meg másokat, kik talán inkább rászolgáltak, hogy az Örök Bíró sújtó keze rájuk nehezedjék, ne kérdezzük, hanem fogadjuk el az Apostol szavát: „Tudjátok pedig, hogy az Isten küzremüködtet mindent azok javára, kik öt szeretik?’ (Róm 8,28).

iskolában?” (Egyházmegyei Levéltár Győr. A Győri Püspökség Levéltára - a továbbiakban GyEL PL - Egyházkormányzati iratsorozat. 1074/1941.) Ugyanazon sorozatban 266/1943. jelzeten található, szintén szigorúan bizalmas körlevelében tájékoztatta és kérte az egyházmegye papságát: „Tisztelendő Testvérek! Az orosz harctéren súlyos csapás érte magyar hadseregünket. A napokban hivatalosan is őszinte közleményben fogja tájékoztatni kormányunk a nemzetet. Szeretettel kérem a T. Testvéreket, hogy a megpróbáltatásnak idején fokozott atyai gondoskodással vegyék pártfogásukba a háborús veszteségek által közvetlenül sújtott híveket és vigasztalják szent hitünk örök igazságaival a szomorkodó szülőket, özvegyeket, árvákat és mindazokat, kik eltűnt hozzátartozójukért aggódnak.”

4 Ebből az időszakból két távirati fogalmazvány is ránk maradt: „Sztójay Döme miniszterelnök urnák Budapest. A törvénybiztosította vallásszabadságra s a hercegprímásnak tett Ígéretére hivatkozással kérem azonnali intézkedését hogy a győri zsidótáborból még ma elszállításra kerülő híveimet lelki ellátásban részesíthessem, amit az itteni és hatvani csendőrparancsnokságtól napok óta hiába kértem. Erre még a halálra Ítéltek is igényt tarthatnak. Apor Vilmos győri püspök” (GyEL PL. Egyházkormányzati iratsorozat. 1944/iktatószám nélkül, június 13..) „Kérek intervenciót a német követségen mert a győri zsidó tábor német parancsnoka a megadott magyar engedély ellenére lelkészt nem engedi be. Apor Vilmos” (GyEL PL. Egyházkormányzati iratsorozat. 1945/iktatószám nélkül, június 15.)

6