Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Bevezető
Bevezető Szüleimnek és mindazoknak, akik átélték az 1945-ös esztendőt „1945. március 25-ét követően, a szovjet támadás erőteljes kibontakozása miatt, a német erőkkel együtt meggyorsult a magyar csapatok visszavonulása is. A Duna déli partján védekező 23. tartalék-, 2. páncélos- és 1. lovashadosztály a VIII. hadtest parancsnokságának intézkedésére átkelt a folyó északi partjára... Az 1. hegyidandár március 26-án visszavonult Rábaszentmihály, Máriahida,1 Árpás körzetébe, melyet rövid ideig tartott, majd a hónap végére Mosonszolnoknál az osztrák határra szorult.” - olvashatjuk a hadtörténeti összefoglalóban.2 A szűkszavú leírásokban többnyire csak a katonai egységek mozgásáról és veszteségeiről, védelmi vonalak kiépítéséről, „műtárgyak” pusztulásáról értesülhetünk. A háborút, annak hétköznapjait átélő közösségekről, egyéni tragédiákról ritkán emlékeznek meg a híradások. Jelen forráskiadványban hatvan éve lappangó dokumentumokba tekinthet be az olvasó. Olyan (kár)jelentésekbe, melyek Győregyházmegye majd’ másfélszáz egyházközségének, a filiák és lakott puszták egyházi épületeiben vagyontárgyaiban esett károk felmérését is tartalmazzák. Az 1945. április 13-a és július vége között keltezett iratok - bár stílusuk a jelentést író plébánosok habitusa szerint változó - nemcsak az anyagi veszteségekről számolnak be, jellemzik a borzalmakat végigélt közösségeket, elbeszélik a tragédiákat, de bepillantást engednek az „új demokrácia” kialakulásának folyamatába is. Az e könyvben közzétett iratok hatvan évig rejtve maradtak mind a kutatók, mind az azokba betekinteni jogosult egyházi személyek előtt. 2004 ádventjében, a már új helyre költözött káptalani levéltárnak egykor otthont adó székesegyházi helyiség átnézésekor, egy esőcsatorna darabból tömött boríték került elő. A győri egyházmegyei hatóság egyházkormányzati ügyekben használt nyomtatott borítékján található kézzel írt feljegyzés szerint „bombázásokkal, megszállással stb. kapcsolatos jelentések”-et őrzött. A Győri Egyházmegyei Levéltár e korszakból fennmaradt iratanyagának áttanulmányozása során az is egyértelművé vált, hogy az előkerült jelentések hivatalosan soha nem kerültek be az egyházmegyei hivatal irattárába, még beérkeztetésüknek sincs nyoma. Sőt az e tárgykörben keletkezett dokumentumok mindegyike hiányzik a különböző iratsorozatokból. Bizonyosan tudható, hogy Apor Vilmos, győri püspöki székének elfoglalásától kezdve naprakészen tájékozott volt egyházmegyéjének, híveinek gondjairól. A háború időszakában különös figyelemmel kísérte a nagypolitika árnyékában zajló napi eseményeket is.3 A szociálisan rendkívül érzékeny 1 Nyilvánvalóan elírásról, nyomdahibáról van szó, az említett település helyesen Mórichida. 2 Magyarország hadtörténete II. kötet. Szerk.: Tóth Sándor 433. Budapest, 1985. 3 Erről számos irat, bizalmas utasítás és feljegyzés is tanúskodik. Az Apor által 1941. május 14-én „Szigorúan bizalmas” megjelöléssel körözött, a plébániahivataloknak szóló levél szerint: „Folyó hó 22-ig kérek bizalmas jelentést a következőkre nézve: 1. A plébánia (filia) összlakosságának kb. hány %-a németajkú? 2. Megalakult-e a plébánia területén a „Volksbund”? 3. Hány tagja van? 4. Ez a szám a.) hány százaléka a németajkú híveknek, b.) ebből mennyi a katolikus, mennyi a más vallású? 5. Milyen hatása van a Volksbund működésének a.) lelkiekben, b.) 5
