Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Plébániai jelentések

garázdálkodtak, erőszakoskodtak, első sorban azon a faluvégi családon, amelyik fehér-kendőt lobogtatott feléjük. Házamba nagy-pénteken reggel jött be teher-autón 15 orosz; egész na­pon át ették, főleg hús-készletemet, itták saját borukat; szépen beszéltem ve­lük; öreg szolgálóm és kocsisom beszélnek tótul; azok tolmácsolásával meg­szelídítettem őket; azonban Isten kegyelme működött főleg; a kapitány és fő­hadnagy hányták; magukra a keresztet, hogy ők katholikusok; hogy pap öccse van Moszkvában a kapitánynak; hogy csak a germánok gyilkolták le az orosz papokat, mondták; ittak és gramofonoztak; nem voltak gorombák; legszebben viselte magát egy mohamedán óriás, ki nem ivott, ki lefeküdt éjjel az ágyam­ba, de rögtön felugrott, mikor mondtam neki, hogy a „pap” hol fog aludni; vánkost tettem a feje alá és elkapta a kezemet, simogatta, csókolgatta; ros­­szalólag csóválta fejét, mikor a többit inni látta. 3 szobámat lefoglalták; foly­ton köztük jártam, keltem, de míg a pincében is germánt kerestek és lefutot­tam az ott összegyűlt híveket védelmezni, elrabolták órámat, borotvámat, de ruhaneműmben nem tettek kárt, mert 75 %-át elástam. Húsvét napján nem miséztem, mert tartott az oroszok átvonulása és féltem, hogy a Templomba gyülekezett híveket megtámadják. - Hétfőn misézt­em, titokban, pár hívő jelenlétében; már csak; a humerale volt rajtam, mikor egy orosz-katona áttört a szomszéd kerítésén és benyitott a sekrestyébe; fü­­työrészett, mikor a templomba belépett és szemeivel kereste a híveket, meg­mutattam menlevelemet, mit nagypénteken a kedves orosz kapitány adott; megdicsértem a jó ukrán-oroszokat, mert ő is az volt és mosolyogva elment. - Nagy-péntek éjjele volt a súlyos. - Keresték a bunkerokban a nőket, elvitték a lovakat, kocsikat; idegenből hozott lovakat, kocsikat osztogattak, ruhákat ra­boltak és osztogattak, többen a hívek közül gazdagodtak. Ház rongálódás fa­lunkban nem lett; a németek sem tudtak rabolni, mert hirtelen jött az orosz. - Magyar katonai alakulatok sok fogatot elvittek, mikor falunkból kivonultak. Helybeli kommunisták uralkodnak most; napok alatt felosztották a káptalani szántóföldeket, plébánia-földeket is fel akarták; osztani. Megjelen­tek Vértesi és Forrai győri mérnökök; megadták az irányelveket; IV. 21-én nálam is voltak, említettem nekik, hogy a földosztó-bizottságnak beterjesz­tem, hogy a templom részére mérjenek 10 kát. hold szántót, az eddigi 7 kát. hold mellé; azt tanácsolták, ne tegyem, mert meg vannak dühödve a kápta­lani földekért; mégis elmentem 2 bizottsági hívemhez, akikkel lehet beszélni és előadtam a dolgot; azt mondták megemlítik; ezek nagyon sajnálkoztak velem együtt, hogy a nagyb[ecsü] Székeskáptalan ki nem adta, mikor évek­kel ezelőtt legalázatosabban kértem és kérte minden káptalani plébános. A rétek még nincsenek kiosztva; legalázatosabban kérem a mélyen tisztelt Helynök Urat, kegyeskedjék oda hatni, hogy a rétekből kaphasson templomunk, plébánia-ház. - Alulírott hajlandó vagyok kérvényt benyújtani, de nem bízom, hogy a megdühödött kommunista lelkeket meg tudom hatni, ha ... mi egyszerű papok láttuk, hogy ez be fog következni. Jaj-szavunk hiá­ba hangzott el! - Akik a földosztással meg lettek bízva, azok nem törődnek hívő híveikkel, templommal, pappal; a gyűlésre a jó hívek nem mentek el; én sem voltam ott. A helyzet megvilágítására írom: 20 esztendős, Ausztriát megjárt, csontváz gebét adott egy jó lelkű győri lakos; menekültek hagyták nála; ezen 20

Next

/
Thumbnails
Contents