Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Plébániai jelentések

földet javasol a győri központi bizottságnak. Ha a központ elfogadja a 20 hold megajánlását, akkor a kónyi templomnak 30 kát. hold földje lenne. A válságos napok eseményeiből megemlítem, hogy a templom épületét semmi kár sem érte. A felszerelésből elvitték a kevés gyertyakészletünket, a betegek áldoztató pixisét és az apróbb fehérneműből (kehelyfelszerelés) a tisztát. A plébániaépületen sem esett semmi kár. Misebort is sikerült annyit megmenteni, hogy egy esztendőre való maradt még. - Zabrálás volt a plébá­nián, rongálás a bútorokon, de [nem] olyan mérvű, hogy panaszkodni mer­nék. A híveimet is rabolták, leányokat, asszonyokat meggyaláztak. Tanul­ságképen annyit jegyeztek meg még a baloldali kónyiak is: ha az oroszok je­lentik a kommunizmust, akkor itt soha se lesz senki kommunista. Maradtam a Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság iránt, legmélyebb tisztelettel: Kóny, 1945. ápr. 29. Rádonyi József adminisztrátor (Kézírásos, az irat alján: KÓNYI PLÉBÁNIA PECSÉTJE 1840) Markotabödöge Hajós Antal plébános jelentése, 1945. április 25. (GyEL PL. Háborús kárjelentések 4.) Mélyen Tisztelt Kanonok, Helynök Úr! Isten kegyelméből még élek. - Ilyen proletár-papíron írok, mert kitűnő papír-készletemet kb. 300 ív, úgyszintén borítékaimat is elvitte az az orosz katona, kinek kezéből kicsavartam a belső pincémben elrejtett áldoztató­­kelyhet szent tartalmával együtt és az üres monstranciát és térdre-esve, könnyeim zápora között könyörögtem, hogy ne vigye el; nagypénteken történt; megdicsért, megölelt, hogy a „Bozse”29-t megvédelmeztem, de revol­veréhez nyúlt, mikor papír-készletem miatt szót merészeltem emelni. Márc. 28-án délután jött Markotabödögére 3 orosz, hintón, 2 orosz, ló­háton - a hintóról leszállt 1 tiszt habos lováért egyik orosz-huszár; szép ló, a legszebb ló iránt érdeklődtek a házam előtt; egyik hívem rámutatott házam­ra, hogy nekem van a legszebb lovam; bejöttek, kölcsönkérték a gyönyörű oldenburgi-angol félvér keverék, hibátlan lovamat, mindjárt 8000 Pengőt kí­­nálgatott egy magyar alezredes; az, sehogy sem akart kimenni az udvarból; kocsisomnak kellett kivezetni, bíztam a tiszt szavában, hogy a kivonulás után visszahozza! Már régen Bécsen túl járhat; másik lovamat, testvérét, nagyszombaton vitték el a kocsival együtt. - Ezen éjszakán nem jöttek be hozzám, bár 1 óra hosszait vonult végig falunkon a nagy sereg. A faluban 29 Bozse moj (orosz) - Uram, Istenem kifejezésből, itt Isten jelentésben. 19

Next

/
Thumbnails
Contents