Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Bevezető
Bevezető A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások második kötetében Boldog Apor Vilmos győri megyéspüspök naplóit olvashatja az érdeklődő. Nemcsak egy egyszerű forrásközlésről van szó, hiszen a naplók jegyzetekkel, magyarázatokkal vannak ellátva, valamint a kötet elején az Apor család őseinek története, Apor Vilmos rövid életútja is megtalálható. Amint látható, a kötetben fontosnak tartottam, hogy a forrásszövegben felmerülő hely- és személyneveket - amennyiben ezt meg tudtam tenni - azonosítsam, és lábjegyzetben közöljem. A személynevek azonosításában - mivel többnyire főúri családok sarjairól van szó - legnagyobb segítségemre Gudenus János József öt kötetes munkája, A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, Heraldika Kiadó, Budapest, 1999., volt. Egyházi személyek tekintetében természetesen a korabeli egyházmegyei sematizmusok és a Magyar Katolikus Lexikon adott kötetei álltak rendelkezésre. A XX. század magyar tudományosságának a hibája és - azt gondolom - jelentős mulasztása, hogy nincsenek Gudenus János említett munkáját leszámítva olyan kapaszkodók - lexikonok, kézikönyvek -, amelyben a XIX-XX. század közéleti szereplőinek teljes munkássága, életrajza megtalálható. Az országgyűlési almanachok is csak adott időszakokra vonatkoznak, egy-egy képviselő teljes életútja nem követhető végig sehol. így a forráskötetben megtalálható személyek életrajza nem teljes, nem is lehetett az. Törekedtem a születés és halálozás helyének és idejének, a házastárs hasonló adatainak és a házasság időpontjának megadására. Az egyes személyek életútjából egy-két állomás található, mintegy támpontként. Sajnos az egyházi személyekkel kapcsolatban is hasonlóan rossz helyzetben vagyunk, hiszen a század első feléből kevés sematizmus maradt ránk, a szakirodalom is elég sovány. Ám nem lehet mindent az 1945 utáni 45 évre fogni, hiszen azóta eltelt 15 év, és bár kutatni való van, a kutató sem kevés, mégis hiányzik az aprólékos, a legkisebb adatokat is összegereblyéző munka. A felmerülő adatok megtalálását külön nehezítette, hogy a napló történéseinek ideje - 1915-1917 - közel esik az 1920-es trianoni országcsonkításhoz, így számos személy életútja nehezen követhető nyomon. Apor Vilmos életéről számos könyv jelent meg: Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála, München, 1984.; Balássy László: Apor Vilmos a vértanú püspök, Ecclesia, Budapest, év nélkül; Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága, Szeged, 1990.; Ternyák Csaba: Apor Vilmos püspök, Szeged, 1993.; Hölvényi György: Az igaz tanú. Apor Vilmos vértanú püspök élete, Budapest, 1997.; Apor Vilmos Gyulán (Válogatott dokumentumok), összeállította: Erdmann Gyula és Merényi-Metzger Gábor, Gyula, 2000.; de még mindig adósak vagyunk egy teljes életutat feltáró forráskiadvány-sorozat és kritikai életrajz kiadásában. Azonban e nehézségek ellenére is azt gondolom, hogy fontos és hasznos feladattal bízott meg dr. Pápai Lajos megyéspüspök úr, hiszen egy történésznek a legfontosabb feladata a források feltárása és publikálása. Ezért nagy öröm, de még nagyobb megtiszteltetés volt ezen első Apor kötet szerkesztése. A Levéltárral és a Püspökséggel közös együttműködésben szeretnénk Apor Vilmos további naplóit, püspöki körleveleit, prédikációit, magán és hivatalos levelezését és számos más dokumentumát kiadni, amelyek végén egy kritikai életrajz megírása zárná a sort. 9
