Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
bácsihoz, ha ő mint gyóntatója megparancsolná, de ő nem meri ezt megtenni, mert tudja, hogy L. oly önmegtagadásába kerülne, hogy megártana neki. (!?) Szeptember 9. Reggel egy 82 éves öreg nénit provideáltam. 10 órakor gyászmise a „kolera” temetőben, egy néhai Wenckheimért127. Délután az Almásy kertben128 sétálva végeztem el a breviáriumot129. Nagyon kedves volt ez, többször így fogok tenni. A 160-nál több primíciai gratulációra nagyrészt már feleltem. Elkészítettem első prédikációmat, s most darabonként betanulom. Szeptember 10. Délután a Wenckheim Krisztina130 féle árvaházban gyóntattam a kis árvákat. Micsoda lelki öröm betekinteni ilyen kis ártatlan gyermeki szívekbe! Eszembe jutott Krisztus urunknak mondása: „Ha nem lesztek olyanokká mint a kisdedek, nem juttok a mennyek országába.” „Cor mundium crea in me- Bécs, 1917. július 3.) Köpcsényben kötött házasságot 1895. június 5-én. 127 Wenckheim család (gróf és báró), a magyar honfiúsított főrangú családok egyike. A család frank eredetű. Régi neve: Wenck. Ezen a néven több Wencket említenek, így Dánielt, ki 1559-ben I. Ferdinánd által nemességében megerősíttetett; Ágostont pedig II. Rudolf császár emelte birodalmi nemesi rangra wenckheimi előnéwel. Sebestyén 1598. Győr ostrománál tűnt ki. A család ismert őse Wenck Albert, kitől összefüggésben vezethető le a családfa. Ennek fia János, aki 1683-ban orvosi oklevelet nyert, s mint orvosnak elismert neve volt. Tudományos érdemeiért Mária Terézia 1748. április 27-én birodalmi lovagságra emelte maradékaival együtt és ezentúl Wenck névvel élnek. János fia József Ágost, ki császári tanácsos volt, nőül vette Harrucker János békési főispán leányát, s ezzel a gyulai uradalom birtokosa lett. Fiai közül II. József és Xavier Ferenc katonai pályán éltek és altábornagyságig emelkedtek. Mindkettőt magyar honossá tette az 1791. LXXIII. törvénye. Mária Terézia már 1776. december 18-án báróságra emelte őket, s Józsefet I. Ferenc 1802. április 9-én gróffá tette. A két ág leszármazása a következő: Grófi ág alapítója II. József (1733 - 1803). Mint katona a porosz, török és francia hadjáratokban vitt előkelő szerepet. Tulajdonosa volt az 52. számú gyalogezrednek. Különösen kitűnt Sabacnál 1789. április 21. Két fia maradt: József Antal (1780 - 1852. december 28.) és Szeráfi Ferenc (1788. május 22. - 1838. március 13.). Nevezetes szerepet egyik sem vitt. Az előbbinek fiúgyermeke nem volt. Ferencnek fiai: József (1809 - 1869), Károly (1811 - ?), Antal (1813 - 1864) és Rudolf (1814 - ?). Károlynak fiai: Frigyes (1842. október 20. - 1912. június 27.) és Géza (1847. augusztus 30. - 1924. március 19.), a főrendiház tagja. Antalnak fiai: Ferenc (1855 - ?), Henrik (1857 - ?), István (1858 - ?), Dénes (1861 - ?), mindnyájan a főrendiház tagjai. Arad, Békés vármegye területén viseltek a család tagjai hivatali állásokat. Bárói ág alapitója Xavier Ferenc (1736 - 1794. május 11.). Tizennyolc éves korától kezdve katonai pályán élt. A hétéves háborút végig küzdötte, azonkívül a törökök ellen is harcolt. Fokozatosan altábornagyságra emelkedett, s mint ilyen esett el Courtrai ostrománál. Fia József (1778. november 22. - 1830. március 1.) a felkelő nemesi seregek vezérletében tűnt ki. A háborúk után először Krassó, azután Arad vármegye főispáni helytartója lett. 1825. Arad vármegye főispánjává nevezték ki, s ezen állásában a békésvármegyei mocsaras területek lecsapolása körül fejtett ki buzgóságot. Gyermekei Béla (1811. - 1879. július 7.) és Viktor (1815. június. 5. - ?) a főrendiház tagjai. 128 A gyulai Almásy kastély kertjéről van szó. A kastélyt a Harruckern család kezdte építeni, 1801- ben leégett és a Wenckheim család építette újjá. Az Almásy család 1888-ban költözött ide. 129 Kötelező papi imádság. 130 Wenckheim Krisztina (Ó-Kígyós (Békés vármegye), 1849. április 21. - Ó-Kígyós, 1924. szeptember 19.) gróf, békés vármegyei nagybirtokos. Wenckheim József Antal gróf és Sehertz Krisztina házasságának egyetlen gyermeke. Anyját 1849-ben, apját 1852-ben veszítette el, és árvaként nőtt fel. Gyulán 100.000 forint költséggel árvaházat létesített; a közjótékonyságot állandóan gyakorolta. Császári és királyi palotahölgy. 1904. március 20-án megkapta az I. osztályú Erzsébet-rendet. 1872. június 18-án Ó-Kígyóson férjhez ment Wenckheim Frigyes (Milánó, 1842. október 20. - Ó-Kígyós, 1912. június 27.) grófhoz, aki belső titkos tanácsos és főudvarmester volt. 45
