Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Apor Vilmos rövid életútja
kult ki a Dunántúl püspökei, különösen Mindszenty József13 veszprémi, Shvoy Lajos43 44 székesfehérvári és Apor Vilmos győri püspök között. Mindszenty József memorandumot készített, melyben kérte, hogy ne vessék oda a visszavonulási harcok martalékának a Dunántúlt, a magyar haza utolsó darabját. Apor püspök reális volt; úgy gondolta, hogy az elvakult nyilas vezetőkre már nem lehet nyomást gyakorolni, mégis minden tiltakozási lehetőséget meg kell ragadni. Kívüle a memorandumhoz csatlakozott még Shvoy Lajos székesfehérvári püspök és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát is. A megtorlás hamarosan bekövetkezett: a nyilasok letartóztatták Mindszenty Józsefet, és a sopronkőhidai fegyházba vitték. Apor Vilmos tudta, hogy kik raboskodnak Sopronkőhidán; ugyanis kicsempészték a névsort, és beszámoltak a bánásmódról. Próbált a foglyok érdekében legalább enyhítést elérni. Közbenjárásának köszönhető, hogy Shvoy püspökkel együtt átszállították a foglyokat az Isteni Megváltó Leányai soproni anyaházába. 1945. március 28-án, szerdán délelőtt 10 órára Szálasi45 nemzetvezető megbízásából Apor Vilmost meghívták Kőszegre egyházi értekezletre, melyen Szálasi maga elnökölt volna. Az értekezlet tárgya: a magyar nemzet és a római katolikus egyház viszonyának szabályozása és rögzítése lett volna. Kelemen Krizosztom bizalmas levélben érdeklődött Apornál, hogy kapott-e hasonló tartalmú levelet, s tudjuk, hogy a nyilasok ekkor már elhatározták a két, számukra ellenséges főpap letartóztatását. Március 28-án azonban az oroszok elérték Győrt. A menekültek száma egyre szaporodott, számuk 300-400 körül volt, s az óriási pincék mind megteltek. 1945. március 28-án, szerdán megkezdődtek a harcok Győrött. Az első oroszok csak a sötétség beállta után jöttek a Püspökvár pincéjébe, ahol a menekültek százai tartózkodtak. A következő napok folyamán egyre gyakrabban látogatták a Püspökvárat. Vilmos püspök minden orosz katonát személyesen fogadott a pince bejáratánál, és nagypéntek estig - bár a kör43 Mindszenty József (Csehimindszent, 1892. március 4. - Bécs, 1975. május 6.) /Pehm József/ 1915-ben szentelték pappá Szombathelyen. Felsópatyi káplán, majd 1917-től Zalaegerszegen középiskolai hittanár. 1919. február 9-én a Károlyi-kormány főispánja utasítására letartóztatták, a kommün alatt szülőfalujába internálták. 1919 augusztusában visszatért Zalaegerszegre, ahol is októbertől plébános, 1921-től kerületi esperes lett. 1924-ben megkapta a címzetes pornói apát címet, 1937-ben XI. Pius pápai prelátussá, 1944-ben XII. Pius veszprémi püspökké nevezte ki. Tiltakozott a nyilasok zsidóüldözése ellen, ezért 1944. novemberében letartóztatták, és Sopronkőhidára hurcolták. 1945 augusztusában a hadifoglyok, a kitelepítések, a magyar kisebbség és az emberi jogok biztosítása érdekében szólalt fel, tiltakozott a vallásoktatás és az iskolák államosítása ellen. A kommunista vezetők koncepciós pert terveztek ellene, 1948. december 16-án letartóztatták, majd életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1955-től Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották őrizetben. 1956. október 30-án a kormány utasítására páncélosok szabadították ki. Elfoglalta Budapesti székhelyét, felfüggesztette a békepapi vezetőket, felvette a kapcsolatot a Nagy Imre kormánnyal, és november 3-án rádióbeszédet tartott. November 4-én az USA nagykövetségére menekült, ahonnan csak 1971. szeptember 28-én távozhatott. Rómában, majd Bécsben élt, és a külföldön élő magyarok pasztorációjával foglalkozott, valamint közzétette emlékiratait. Az ellene folyt pert 1990-ben semmissé nyilvánították, hamvait Máriacellből 1991-ben hozták Magyarországra, és helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilika kriptájában. 44 Shvoy Lajos (Budapest, 1879. március 9. - Székesfehérvár, 1968. január 21.) 1901. július 13-án szentelték pappá Esztergomban. Hittanár Budapesten. A Regnum Marianum templom plébánosa. 1927-től székesfehérvári püspök 1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán Mindszenty rabtársa. A kommunista diktatúra alatt sem hajlott kompromisszumokra. 45 Szálasi Ferenc (1897 - 1946) nyilas pártvezér, 1944. október 16-tól miniszterelnök, november 4-től nemzetvezetőként államfő is. Hivatásos katonatiszt, 1935-ben első fasiszta pártjának - a Nemzeti Akarat Pártja - megalakítása után Gömbös Gyula miniszterelnök nyugdíjaztatta. A háborúból való sikertelen kiugrási kísérletkor a németek Szálasit állították az ország élére. Amerikai fogságba esett, és háborús bűnösként kiadták. A népbíróság halálra ítélte és felakasztották. 23
