Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1917. január 17 - 1917. augusztus 3.
1917. január 17. Pest. Tegnap este nagy nehezen, de mégis 11 óra után megérkeztem. Nem sürgönyöztem szállodának szobáért, s így nem kaptam sehol szobát, végül a Szent Imre Kollégiumba424 mentem Budára, ahol már mindenki aludt, két egyetemi hallgató azonban szerzett mégis egy szobát, melynek ágyán sodrony matracon kívül nem volt semmi, de tettek rá néhány paplant, s így valahogyan mégis ágyban töltöttem az éjszakát. Január 18. Zombori425 állomás a kórházvonaton.- A Hungáriában hosszasabb várakozás után találkoztam Széchényi Jenővel, megszokott kedvességével fogadott és kijelentette, hogy délután indulunk Újvidékre, ott vár a kórházvonat. NoXVI. Elhatároztuk, hogy együtt ebédelünk a Hungáriában, és onnan megyünk az állomásra. Közben én látogatást tettem Mikes Árminéknál és Széchényi Antaléknál. Széchényi Jenő pedig a Vörös Kereszt426 központnál volt, ahol megtudta, hogy vonatunkat közben áttolták Zomborba. - Gyorsan megebédeltünk, ki az állomásra, és elég pontosan indult a szabadkai gyors. Velünk utazott Majláth427 püspök is, Erdődre428 ment egy 424 Szent Imre Kollégiumok, főiskolai internátusok, Glattfelder Gyula Csanádi püspök alkotásai, melyeknek az volt a célja, hogy a főiskolás ifjúságból öntudatos katolikus férfiakat neveljen. Az intézményeket világi papok vezették, legfőbb irányításuk a „Szent Imre Internátus Egyesület” kezében volt. Kollégiumok a két világháború között 4 helyen - Buda, Pest, Szeged, Sopron - volt. 425 Zombor, Bács-Bodrog vármegye, latin: Zomborinum, német: Sombor. 426 Vörös kereszt, fehér mezőben, a genfi szerződés által szerződésszerüleg elfogadott semlegességi jelvény úgy a sebesültek, mint az ápolásukra rendelt személyzet, továbbá a sebesültek és betegek ápolására szánt anyag számára. Vagy karszalag gyanánt, vagy mint ahogy a zászlót alkalmazzák. Törökország a Vörös kereszt helyébe a vörös félholdat teszi. A Vörös kereszt szó általában a betegek és sebesültek ápolását jelzi a háborúban s különösen az önkéntes betegápolás intézményét. Ide tartoznak tehát a betegápolással foglalkozó lovagrendek is, mint a máltai, német stb. Lovagrendek. Vörös kereszt egyesületek alatt azon segédegyesületeket kell érteni, melyek az 1863. évi konferencia folytán a katonai egészségügyi szolgálathoz csatlakoztak. A Vörös kereszthez több mint harminc országos egyesület tartozik és az egész világra terjed. Az országos egyesületek azokban az államokban létesültek, melyek a genfi szerződéshez hozzájárultak. A társulatba való felvételt a Genfben lévő nemzetközi bizottság eszközli. A különféle országokban az egyesületek különféle elnevezést viselnek. Az egyesületek részint férfi-, részint nőegyesületek, vagy olyanok is, melyekben mindkét nem képviselve van. Az egyesületek legnagyobb része a segélynyújtást az alapszabályok értelmében, az 1869. évi berlini konferencia határozatai szerint, más ínséges viszonyokra is kiterjesztette, melyek, mint a háború, gyors és rendszeres segélyt igényelnek. Ausztria-Magyarországban és Németországban a Vörös kereszt egyesületek az önkéntes betegápolásnak egyik tényezőjét tették a lovagrendek mellett. A Reichsrathban képviselt királyságok és országok országos egyesületei és nőegyesületei, úgymint a bécsi Patriotische Hilfsverein egy szerves összeköttetésben egyesültek: a Vörös kereszt egyesület osztrák társulata. Magyarországban az országos nősegéd egyesület a Szent István korona országainak Vörös kereszt egyesületével közös társulatba lépett. Mindkét egyesület elnökei háború esetén mint császári, illetőleg királyi biztosok az önkéntes betegápolás főfelügyelője mellé léptek. Az egésznek élére a király az uralkodóház egyik tagját mint védnök helyettest nevezte ki. 427 Majláth Gusztáv Károly (Bakóca (Baranya vármegye), 1864. szeptember 24. - Budapest, 1940. március 18.) gróf, erdélyi püspök. Elemi és középiskolai tanulmányait a szülői házban magánúton fejezte be. 1883-ban lépett az egyházi rendbe. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban fejezte be, és 1887- október 7-én szentelték pappá, esztergomi egyházmegyés pap. 1888 őszén tanulmányi felügyelő az esztergomi érseki papnevelő intézetben. Betegsége miatt ettől meg kellett válnia. Olaszországban gyógyult és visszatért. 1895-től adminisztrátor lett a komáromi plébánián. 1897. január 28-án segédpüspök lett Lönhárt Ferenc erdélyi püspök mellett, utódlási joggal. 1897. május 1-jén a budavári Nagyboldogasszony templomban szentelték püspökké. Lönhárt Ferenc 1897. június 28-i halála után elnyerte a megyéspüspöki címet. 428 Erdőd, Szatmár vármegye, Erdődi járás, ma Románia. 99
