Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
December 7. Ma jött híre Bukarest416 elestének. Nagy az öröm. Délben az egész országban egy óra hosszat húzták a harangokat. - IV. Károly koronázása december 30-án lesz. Persze nem a régi nagy pompával a háború miatt, de mégis örömünnep lesz ez az egész országnak. - Zavarólag hat a magyar ellenzék viselkedése, amely éles harcot jelent be az ellen, hogy Tisza István legyen a másodhelyettes a koronázáson. Nagyon csúnya, elszomorító dolog, hogy még a koronázás örömét is megkeseríti ez a személyes gyűlölettől fakadó veszekedés. December 12. Soha annyira nem láttam nyilvánulni a népnek békevágyát, mint ma. Híre terjedt annak, hogy Románia letette a fegyvert, és Oroszország békét kötött. Leírhatatlan öröm sugárzott mindenki szeméből, pedig semmi biztosat nem tudunk, csak azt, hogy Bethmann-Holweg417 a berlini birodalmi tanácsban valami nagy fontosságú nyilatkozatot tesz ma, és hogy Tisza rendkívüli ülésre hívta össze az országgyűlést. December 13. Az egész békehírből csak annyi igaz, hogy a német kancellár és Tisza a parlamentben bejelentették, hogy mi, a Központi Hatalmak bízva eddigi sikereinkben és erőnkben, és miután háborúnk célját, azaz saját létfenntartásunk biztosítását elérte, az ellenségnek felajánlottuk a békét. Nagy kérdés, vajon a békejobbot elfogadja-e az Entente; sajnos nagyon valószínűtlen, Anglia a fő kerékkötő, ahol Lloyd George418 a kíméletlen háború főszószólója lett miniszterelnök. 416 Bukarest, Románia fő- és székvárosa, a Dimbovica két partján. 417 Bethmann-Holweg, Theobald Theodor Friedrich Alfred von (1856 - 1921) német politikus, 1909-1917 között kancellár. Jogot végzett, később politikusi pályára lépett. 1905-től Pororszország, két évvel később a birodalom belügyminisztere lett. 1909-től kancellár. Politikai döntéseit nagyban meghatározta a hadsereg befolyása, mely sokszor személyes érzésein és véleményén is felülkerekedett. Többször sikerült komoly nemzetközi konfliktusokat elhárítania, legnagyobb külpolitikai sikerének a Balkán-háború eszkalálódásának megakadályozását tartják. Kevésbé volt erélyes 1914-ben. Mivel a Monarchia és Szerbia között kialakult válságba nem avatkozott bele, sokan felvetik a felelősségét az első világháború kitörésével kapcsolatban. Később többször meghajolt a háborút folytatni kívánók akarata előtt, de 1916-ban ellenezte a korlátlan tengeralattjáró-háborút, mivel látta, hogy az USA beavatkozása döntően megváltoztatná az erőviszonyokat. 1917-ben egyre élesebb ellentétei támadtak a katonai körökkel, és ennek következtében júliusban lemondott. 418 Lloyd George (1863 - 1945) Walesi származású brit politikus, miniszterelnök. Jogot végzett, majd 1890-ben politikusi pályára lépett. 1905-től különböző tárcák élén miniszter, pénzügyminisztersége idején erőteljes csatározásokat kellett vívnia azért, hogy a később fegyverkezésre és a társadalombiztosítás reformjára fordítandó pénzt előteremtse. A háború kitörésekor hadianyag-gyártási miniszter lett, és nagyszerű munkát végzett. Kitchener halálakor ő kapta meg a hadügyi tárcát, de az irányítást jórészt Robertson vezérkari főnök gyakorolta. Asquith lemondása után ő lett a miniszterelnök (1916-1922). Háborús kabinetet állított fel, és jó érzékkel irányította a politikai és gazdasági ügyeket. Katonai kérdésekben viszont sokszor összetűzésbe keveredett Robertsonnal és Haiggel, és ez 1918 tavaszán majdnem tragédiához vezetett. A háborút lezáró béketárgyaláson Clemenceau és Wilson között „lavírozva” középutas politikát képviselt. 1921-ben politikai útra terelte az ír kérdés megoldását. 1922-es bukása után fokozatosan kiszorult a politikai életből. 1940-ben Churchill meghívta a háborús kabinetbe, de idős kora és egészségi állapota miatt visszautasította a részvételt. Életének utolsó évében főrendi méltóságot kapott. 93
