Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
November 29. A mai német hivatalos jelentés a szerbiai hadjáratot úgyszólván befejezettnek jelenti. 50 nap alatt elfoglalták a Monasztir191 körüli vidék kivételével egész Szerbiát, a szerb hadsereg fogolyban 125000 embert vesztett, ami már fele egész haderejének. 502 ágyút zsákmányoltak a mieink, úgyhogy csak roncsai a szerb hadseregnek menekültek Montenegróba, és Albániába. November 30. A német császár192 Schönbrunnban meglátogatta a jó királyunkat, hátha folytatja útját Szófia-Konstantinápoly irányában. Ettől a nagy embertől kitelik. December 5. Reggel jött az irodaigazgatótól expressz sürgöny principálisomnak, küldjön még ma délután a Kegyelmes Úrhoz Váradra. Nem tudom miért hivat a jó püspök. Plébánosom azt hiszi, hogy a gyomai193 plébániára prezentáltak engem, Nemes János és Harkányi. A volt gyomai plébános mondott neki ilyenfélét. Én nem tudom hinni, hiszen három hónapos pap vagyok csak, ha igaz, akkor erős szándékom el nem fogadni az ajánlatot. December 6. Váradon nagyon kedves napot töltöttem. Meghívásomnak oka csak az volt, a jó püspök akart megint látni, s erre jó alkalom volt az ő névünnepe. Püspököm mintha szeretetét megduplázta volna. Este nagy ebéd, melyen az egész székeskáptalan részt vett, a felköszöntőt Bendala apát, kanonok tartotta. Utána nagy ferblizés, melyen Radu Demeter194 román püspök is lelkesen részt vett. Ma a szentmisét a jó püspökért ajánlottam fel. Ministráltam az ő miséjén, és utána én miséztem és szokása szerint ezt a misét végighallgatta. 191 Monasztir, 1913 előtt az ugyanilyen nevű török vilajet fővárosa, utána Szerbiának egyik városa a Crna által öntözött mocsaras völgyben, ma Macedónia. 192 II. Vilmos (1859 - 1941) német császár (1888 - 1918). A széles érdeklődési körrel rendelkező uralkodó szívesen foglalkozott a művészetekkel, de élénken érdeklődött gazdasági és katonai kérdések iránt is. Nagy szerepe volt a német fegyverkezésben, különösen a Tirpitz irányította flottaprogram érdekelte. Erős akaratú lévén meghatározó akart lenni a külpolitika irányításában is, de heves természete és meggondolatlan kijelentései számtalan konfliktust eredményeztek. Uralkodásának elején összetűzött Bismarckkal, és 1890-ben menesztette. Bethmann-Hollweg 1909-es kancellári kinevezéséig személyes kormányzást gyakorolt. Sok más meggondolatlan lépése mellett a leginkább szemére vetett hibája az volt, amikor 1914-ben az orosz mozgósításra válaszul mozgósította a német hadsereget, majd belépett a háborúba. Sokan őt teszik felelőssé a világháború kirobbanásáért. Az összeomlás idején a főhadiszálláson tartózkodott, majd a németországi forradalom hírére lemondott trónjáról, és Hollandiába menekült. Idős korában többször is kifejezte hazatérési szándékát, de azt mindig elutasították. 193 Gyoma, Békés vármegye, Gyomai járás. 194 Radu Demeter (Szászújfalu (Alsó-Fehér vármegye), 1862. november 7. - Bukarest, 1920. december 8.) görög katolikus püspök. Teológiai és filozófiai tanulmányait Rómában végezte. Mindkét szak doktorátusát vizsgálat nélkül nyerte el a XIII. Leó pápa előtt tartott nyilvános hittudományi értekezésével. 1885-ben szentelték pappá. Miután a magyar görög katolikusok Bukarestbe kezdtek tömegesen vándorolni és ott önálló magyar görög katolikus lelkészséget létesítettek, Radu Demetert küldték oda. Rövidesen az ottani görög katolikus szeminárium rektora, 1895-től az egész érsekség ökonomus generálisa, majd esperes, gyulafehérvár-fogarasi szentszéki ülnök és 1896-tól lugosi megyéspüspök, 1903-tól nagyváradi megyéspüspök lett. 1918. december 1-jén ő is részt vett a gyulafehérvári román nemzetgyűlésen, amely Magyarország keleti részeinek Romániához való csatolását kívánta. Részt vett a román szenátus ülésein, s 1920 decemberében a szenátusban történt bombamerénylet alkalmával ő is életét vesztette. 55
