Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
Barabással120 szemben. De az a véleményem, hogy túl heves és harcias. Suaviter in modo!121 Többet ért volna el ő is, ha kissé mérsékelte volna magát. Nagyon helyes az az elve, hogy politikába pap csak akkor és csak annyiban avatkozzék bele, ha egyházi dologról van szó. Ő pártkülönbség nélkül azon férfiakat támogatja, kik az egyház céljaira alkalmasabbak. Szeptember 8. Vi 8-kor első énekes misémet mondtam, elég jól ment. Szegény Sándorért122 akartam felajánlani e szentmisét, de sajnos más lefoglalta az intenciót123. Itt járt P. Jeromos ferences rendi volt pozsonyi, mostan budapesti házfőnök. Sokat beszéltem vele Gizi124 néniről, ő úgy látszik jól megismerte, Andrea125 miatt össze is veszett vele, s majdnem egy évig nem társalogtak. Ő fog P. Mansuettel beszélni. Olyan asszonynak ismerte meg ő is, aki ellentmondást nem túr. P. Mansuet Jeromos előtt úgy nyilatkozott, hogy L.126 biztosan visszatérne Sándi amely egyúttal az uralkodó osztályoknak a tömegmozgalmakkal szembeni védelmét is ellátja. Ezt szolgálta a törvényhatóságok és községek jogállását szabályozó törvény, az állami számvevőszék és adóadminisztráció megszervezése, a csendörség és a budapesti államrendőrség felállítása, a polgári büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex), az iskolatörvények (Trefort). Emellett a megyerendszer sok feudális maradványt megőrzött, és nem vált modern polgári közigazgatási szervezetté, a közigazgatási apparátus kiépítése során a tönkremenő, nagyszámú kis- és középbirtokos nemesi, dzsentriréteget igyekezett a hivatalokba átmenteni. Nemzetiségi politikáját a nem magyar ajkú népeknek a politikai életből és a közigazgatási gépezetből való kiszorítása, az iskolatörvényekben mutatkozó magyarosítási törekvés jellemezte. Kormányzati módszereinek belső ellentmondásai, táborának korruptsága, az ellenzékkel szembeni erőszakossága az évek során aláásta tekintélyét és fokozatosan összekovácsolta ellenzékének egységét, s 1889-ben az állami szuverenitást korlátozó, a parlament újonc megajánlási jogát megszorító véderő-törvényjavaslat ellen mozgósította a kérdésre érzékeny közvéleményt, utcai tüntetésekkel elősegítve bukását. Ez 1890-ben bekövetkezett, és amikor Tiszának sikerült azt a látszatot keltenie, hogy az emigráns Kossuth Lajos magyar állampolgárságának védelme miatt az udvar kényszerítette lemondásra. Haláláig pártjának egyik prominens tagja maradt. Politikai körökben „Generális” néven emlegették. 120 Barabás Béla (Arad, 1855. december 12. - Arad, 1934. május 28.) ügyvéd, politikus. A jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen 1879-ben végezte el. Részt vett az egyetemi ifjúság mozgalmaiban (Törökország melletti rokonszenv-, az okkupációt ellenző stb. tüntetésekben). 1886-ban ügyvédi irodát nyitott Aradon és 1918-ig a város törvényhatósági bizottságának tagja volt. Tevékeny tagja, 1901-től alelnöke volt a Függetlenségi és 48-as Pártnak. 1892-től a gyomai kerület országgyűlési képviselője, 1901-ben Nagyváradon kibuktatta Tisza Kálmánt, 1904-től Aradot képviselte, majd - miután 1910-ben itt Tisza Istvánnal szemben alulmaradt - 1911-ben Szilágysomlyó képviselője lett. 1906-ban közvetített Fejérváry Géza és Kossuth Ferenc között, akik 1906. április 4-én Barabás lakásán egyeztek meg a koalíciós kormány megalakításának feltételeiben. 1906-07-ben a megyei delegáció alelnöke, 1908-ban elnöke volt. 1914-ben elkísérte Károlyi Mihályt Amerikába. 1917-ben Arad vármegye és város főispánja, az 1919. májusában Aradon megalakult ellenforradalmi kormányban vallás- és közoktatási miniszter volt (május 5. - május 30.). 1920-tól az aradi Magyar Párt elnöke, az Országos Magyar Párt intéző bizottságának tagjaként egyik irányítója volt a romániai magyar kisebbségi politikának. 1926-tól a bukaresti parlamentben szenátor. Nagy publicisztikai tevékenységet fejtett ki; cikkei főleg vidéki lapokban jelentek meg. 121 A módban szelíden. 122 Apor Sándor (1883. szeptember 8. - 1913. március 22.) Apor Vilmos testvére, 30 éves korában tüdővész következtében hunyt el. 123 miseszándék 124 Pálffy Mária Gizella Gabriella Mauritia (Vöröskő, 1854. szeptember 22. - Krumperk (Csehszlovákia), 1947. január 7.) császári és királyi palotahölgy, csillagkeresztes hölgy. Férje gróf Dubsky Adolf (Bécs, 1833. március 6. - Bécs, 1911. augusztus 2.) császári és királyi kamarás, akivel Pozsonyban kötött házasságot 1880. november 16-án. 125 Pálffy Andrea (Pozsony, 1899. január 17. - Budapest, 1961. június 13.), férjével luzsnai és regliczei báró Luzénszky Zsidmonddal (Budapest, 1891. november 11. - Budapest, 1966. február 25.) Rajkán kötött házasságot 1920. november 21-én. 126 Németújvári gróf Batthyány Erzsébet (Dunakiliti, 1875. december 25. - München, 1954. július 29.) Csillagkeresztes hölgy, akivel férje Pálffy Sándor (Bischof-Teinitz (Csehország), 1861. október 15. 44
