Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Apor Vilmos rövid életútja
ményre vezettek a megkereszteltek kivételezése ügyében. Kivették őket a Zsidó Tanács hatásköréből, és létrehozták számukra a Keresztény Zsidó Tanácsot. A mentés egyik formája a zsidók keresztény hitre térítése, megkeresztelése volt. A püspöki kar felnőtt-keresztelésekről szóló elvi álláspontot adott ki. Hathónapos oktatást írtak elő, amit Apor püspök lerövidített. A rendkívüli körülményekre való tekintettel a hittani kurzus elvégzése után 50-100 személyenként adta a fölmentést és a keresztelési engedélyt a munkaszolgálatos zsidóknak. Apor püspök tiltakozása, kérelmei, a zsidók érdekében küldött táviratai hiábavalók voltak. Kérvényét, hogy a győri barakkokba összezsúfolt zsidók közül a megkeresztelteket lelki gondozásban részesíthesse, a helyi parancsnokság hatszor utasította vissza. Egyik ilyen vitája során a nyilas lágerőrség egyik tagja gúnyosan kérdezte tőle: „Mit gondol, püspök úr, ha ön lenne hasonló helyzetben, akadna-e zsidó, aki közbenjárna magáért?” „Tudom, egy sem lenne - válaszolta Apor -, de itt másról van szó!” Mivel a zsidók elszállítása küszöbön állt, személyesen ment el a német parancsnokságra, de ott is elutasították. Táviratban tiltakozott, de azt a választ kapta, hogy régebbi látogatási engedélyét hatálytalanították. A püspököt pedig egyre többen ostromolták, hogy vegye védelmébe az áldozatokat. 1944. április 6-án gr. Mikes János38 szombathelyi püspök egy közös pásztorlevél kiadására tett javaslatot. Májusban Serédi prímás egy az auschwitzi táborból kijuttatott följegyzés alapján megdöbbentő képet kapott a halál táborok életéről. Ezután szükségesnek tartotta a tiltakozást, elkészítette a pásztorlevél első fogalmazványát. A többi püspök is értesült az auschwitzi jegyzetről, de a legnagyobb erőfeszítést Apor Vilmos tette a zsidók érdekében. Április 12-én, 20-án és 27-én ismét levelet írt Esztergomba, hangsúlyozva a közös tiltakozás szükségességét. Utolsó levelének fő érve, hogy most már a zsidó származású klerikusok, papok és szerzetesek is veszélybe kerültek. Serédi prímás elsősorban attól félt, hogy a nyilvános föllépés komoly megtorlást vonhat maga után. Ezért a hangsúlyt a titkos és bizalmas tárgyalásokra helyezte. A magyar egyházi vezetőség viszonylag későn értesült a deportált zsidók sorsáról. Apor Vilmos bátyja, Gábor és nővére, Gizella révén tájékozottabb volt. Kapcsolatot kerestek ez ügyben a pápai nunciussal és Apor Gizella révén Horthy Miklós39 körével. A deportált zsidók sorsáról tájékoztatták a Vatikánt. A Szentszék vállalta a határozott tiltakozás és cselekvés útját. Maga XII. Pius40 szólította 38 Gróf, zabolai Mikes János (Zabola, 1876. június 27. - Répceszentgyörgy, 1945. március 28.) szombathelyi püspök. Tanulmányait az innsbrucki egyetem teológiai karán végezte. 1899-ben szentelték pappá, 1899-től Gyergyóújfaluban káplán, majd plébános, 1906-tól Székelyudvarhelyen plébános. Itt új katolikus főgimnáziumot építtetett, a régit nevelőintézetté alakíttatta át. 1911. november 15-től szombathelyi megyéspüspök volt. A katolikus klérus legbuzgóbb legitimistái közé tartozott. IV. Károly első visszatérésekor, 1921-ben nála szállt meg, s onnan indult Budapest felé. 1927-ben megtartotta a II. Egyházmegyei Zsinatot. 1936-ban betegsége miatt a püspökségről lemondott, a pápa címzetes érsekké nevezte ki. 39 Horthy Miklós (1868 - 1957) Magyarország kormányzója 1920-1944 között. Tengerész tisztként kezdte pályafutását, 1909-től Ferenc József szárnysegédje. Az I. világháború alatt szerzett érdemeiért altengernaggyá léptették elő, ő volt a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnoka. 1919. júniustól a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, majd a Nemzeti Hadsereg fővezére. 1944. október 16-ig Magyarország államfője, ekkor a németek és a nyilasok fogságában kényszerűen lemondott; a Német Birodalomba szállították, ahol házi őrizetben tartották. A háború után Portugáliában (Estoril) telepedett le, itt élt haláláig. 1993-ban helyezték örök nyugalomra a kenderesi családi sírboltban. 40 XII. Pius - családi nevén - Eugenio Pacelli (1876 - 1958) pápa; XI. Pius államtitkáraként 12 évig müncheni, majd berlini nuncius volt. Bíborosként 1938-ban - pápává választása előtt egy évvel - járt Magyarországon. 1939. március 2-án választották pápává. A zsidók mentése érdekében minden egy21
