Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Apor Vilmos rövid életútja
bánosokkal elbeszélgetett, megismerte életüket, problémáikat. Segítséget ajánott föl, ebédre invitálta őket. Az emberek problémáikat nyíltan megmondták a püspöknek. Az egyházmegyéjével ismerkedő püspök azonban nem tudta elfelejteni, hogy háború van. A győri püspök akkor még földesúr volt. A főpapi örökösödési szabályok értelmében az előd személyi tulajdonát képezte a birtok fölszerelése, ezért halála után a hagyatékát fölértékelték és három részre osztották: az első harmadrész az államkincstáré, a második az Egyházé, a harmadik a rokonoké. Az új javadal - mas köteles volt mindhárom rész pénzbeli ellenértékét kifizetni. Ez a törvény az első évben a püspököket nehéz helyzetbe hozta. Apor megváltotta a szabad végrendelkezési jogot, és az egész fölszerelést végrendeletileg a mindenkori győri püspökre hagyta. A megterhelési záradék pedig ennek fejében előírta, hogy az egyházmegye ipartelepein a munkások számára családi házat építsenek. A másik záradék: a szegény egyházközségeket templomuk, plébániájuk építésében segítse. Apor rendszeresen látogatta birtokát, figyelt az uradalom alkalmazottaira, cselédjeire, idénymunkásaira. Az első látogatáskor még tartózkodó tisztelettel fogadták, később ragaszkodó szeretettel. Amikor kocsija befordult az udvaron, a családok köréje gyűltek, hangos örömmel köszöntötték. Meghallgatta a panaszokat, javaslatokat és azonnal intézkedett; sokszor tartott misét a majorok kápolnáiban. Az idénymunkásokról sem feledkezett meg. Családközpontúsága abban is megmutatkozott, hogy az asszonyok részére szombat délutánra fizetett szabadidőt adott, hogy a szükséges házimunkát elvégezhessék, a vasárnapjuk igazán szabad legyen, és misére mehessenek. A közvetlenség, kedvesség, ami lényének sajátsága volt, itt is megfogta az emberek szívét. A földkérdés püspökségének első két évében sokat foglalkoztatta. A kormány régebbi földreform-javaslatára 1939. március 17-én Serédi Jusztinián33 hercegprímás leszögezte a katolikus álláspontot: „Az egyház nem ellensége az okos reformnak, maga is óhajtja, de kétségét fejezte ki afelől, hogy a szociális reformokat kisbérietek útján elősegítheti az egyház.” Apor viszont kezdettől fogva támogatta a kishaszonbérletek kialakítását. A főespereseken keresztül bizalmas utasítást adott az igények fölmérésére, de hozzátette: arra kell törekedni, hogy a keletkező kisbérietek katolikus hívők kezébe kerüljenek. Az egyházi birtok kisbérietekké alakításának gondolatát bevitte a Népszövetségbe is, ahol a konzervatív papság és a világi nagybirtokosok komoly ellenkezésével találkozott. Maga Serédi is komolyan figyelmeztette a püspököt, hogy erre nem volt megbízása. 1943 augusztusában országos méretű találkozó helye volt a győri Püspökvár: a katolikus szociális mozgalmak vezetői és a politikai élet képviselői jöttek össze, és alakították meg a Katolikus Szociális Népmozgalmat34. Ennek egyházi és lelki vezetését, a püspökkaron belül pártfogását Apor elvállalta, s ezzel a 33 Serédi Jusztinián (1884 - 1945) /Szapucsek György/, a Jusztiniánt bencés szerzetesként kapta. 1908-ban szentelték pappá és tett szerzetesi fogadalmat Pannonhalmán. A Codex Iuris Canonici forrásait a Vatikáni Levéltárban gyűjtötte össze. 1920-tól a szentszéki magyar követség kánonjogi tanácsosa és a bencés rend római egyetemének kánonjogi professzora. Csernoch János bíboros halála után, a magyar kormány ellenkezésével szemben XI. Pius pápa esztergomi érsekké nevezte ki 1927. november 30-án. Nemzetközi hírű tudós kánonjogász főpap, kiváló vatikáni kapcsolatait a magyar egyház és állam érdekében kamatoztatta. 34 Katolikus Szociális Népmozgalom 1943. augusztus 26. és 1944 között állt fenn. A II. világháború alatti katolikus szociális és reformmozgalmak csúcsszerve, irányító munkaközössége; a Teleki Pál által 1940-ben alapított Magyar Szociális Népmozgalom utódszervezete. A győri püspöki palotában alakult meg 1943. augusztus 23-án azzal a céllal, hogy a háború után egy kereszténydemokrata párt kiindulópontját képezze. 19
