Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Apor Vilmos rövid életútja
Apor Vilmos rövid életútja Apor Vilmos szülei harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1892. február 29-én Segesváron, mivel édesapja főispánként néhány éve itt lakott. Hamarosan Apor Gábor Bécsbe került a király személye körüli minisztériumba államtitkárnak. Vilmos tehát ott töltötte gyermekkorát, azonban a családnak nem szakadt meg a kapcsolata a szülőfölddel, mivel a gyermekek édesanyjukkal nyaranta visszatértek Erdélybe. A hivatali szabadság idején édesapjuk is velük tartott. Vilmos szelíd és könnyen nevelhető gyermek volt. Vallásossága meghaladta az átlagos gyermeki buzgóságot: karácsonyra misekönyvet, kelyhet és paténát kívánt, és húgai segédletével gyermeki komolysággal misézett. Az édesapa hosszas és súlyos cukorbetegség után 1898-ban váratlanul meghalt. Mint Erdély apostoli lelkű főrendű személyiségét temették, akinek legelőkelőbb hivatalában is ez volt a jelmondata: „Felejtsük el önmagunkat másokért.”21 Az apa halála után Pálffy Fidele gyermekeivel Bécsben maradt. Szigorú határozottsággal, de gyengéd szeretettel nevelte őket. Fegyelmezettséget, igénytelenséget kívánt, pontosságra szoktatott. „Ha az ember válaszút elé kerül - szokta gyermekeinek mondani -, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út. Én - tette hozzá - mindig ezt az elvet tartottam szem előtt, és sohasem bántam meg.”22 A gazdálkodásban azonban nem pótolhatta férjét az özvegy. A torjai birtok bérlők kezére került és tönkrement. Pálffy Fidele életét ezért végigkísérték az anyagi gondok. Bécsben, Brassóban, végül édesanyjánál - Erdődy Gizellánál - Mosonban telepedett le. Vilmos a gimnáziumot a jezsuitáknál Kalksburgban és Kalocsán végezte. A papi hivatás iránti vágy már Kalksburgban jelentkezett, Kalocsán pedig a kiváló példák hatására megerősödött. Édesanyját nem lepte meg fia bejelentése, de megfontoltságra intette, és meg akart győződni az elhatározás komolyságáról. Ezért azt kívánta, hogy az érettségi után iratkozzék be egy évre a jogra, vagy szolgálja le az önkéntes évet. Ha ez után is megmarad szándéka, szívesen adja rá anyai áldását. Vilmos azonban 1909-ben, az utolsó gimnazista karácsonyon ajándékul azt kérte, hogy az érettségi után azonnal mehessen kispapnak. Jeles érettségivel és kitűnő erkölcsi bizonyítvánnyal jelentkezett a győri egyházmegyébe, ahol az Apor családdal rokonságban lévő gróf Széchenyi Miklós23 püspök örömmel fogadta, és az innsbrucki egyetemre küldte tanulni. Vilmos öt boldog esztendőt töltött a konviktus és az egyetem nemzetközi légkörében. Szorgalmasan tanult, érdeklődési köre kitágult, Róma iránti hűsége 21 Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága, Szeged, 1990. 11. 22 Szolnoky Erzsébet im. 12-13. 23 Széchényi Miklós (Sopron, 1868. január 6. - Budapest, 1923. december 1.) egyházi író, győri, majd nagyváradi püspök. Iskoláit Sopronban, Szombathelyen, és a Győri Püspöki Papnevelő Intézetben és Hittudományi Főiskolán végezte. 1890-ben szentelték pappá. Két évig Kismartonban volt káplán. 1892-ben az esztergomi érseki udvarba került. Ugyanabban az évben megkapta a jaki javadalmas apátságot. 1898-ban a bécsi Pázmáneum Papnevelő Intézet rektorává és esztergomi kanonokká nevezték ki. 1901-től győri püspök. A székesegyházat a Műemlékek Országos Bizottságának irányításával tataroztatta, és mai formájában helyreállíttatta. Ő építtette a mai új szemináriumot cellarendszeres beosztással. Rákócziánum néven középiskolai fiúinternátust létesített, az Apátúrházban a tanítójelöltek diákotthonát szervezte meg. 1911-től nagyváradi püspöki székbe helyezték. Nagy adományokat juttatott a háború sebesültjeinek és rokkantjainak javára. A Trianoni béke kettévágván egyházmegyéjét, a Magyarországnak maradt részen vikáriusságot állított fel. Az általa alapított orosházi plébániatemplomban nyugszik. 15
