Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1917. január 17 - 1917. augusztus 3.
Március 16. Reggel Gödöllőn554 ébredtem, s megtudtam, hogy nem Püspökladány555 Debrecen irányába, hanem Miskolc556, Sátoraljaújhely557 felé megyünk. - Unalmas az út, pláne Tirol után. - összeakasztottak egy másik kórházvonattal, és az egyetlen kis gépünk alig bírja el az ily módon majdnem 400 méter hosszú vonatot. Csigatempóban haladunk, rém sokáig állunk, és szörnyű zökkenésekkel indítunk, oh szegény hazám! Este Уз 11-kor végre Miskolcon. Már 48 órája annak, hogy Bécset elhagytuk!!! Pedig Bécsből Innsbruckba 24 óra alatt érkeztünk. - Ma tudtuk meg, hogy Oroszországban nagyarányú forradalom van, hogy a kormányt elfogták, s a cár558 lemondott. - Sajnos a háborúpártiak forradalmának látszik ez, és az angolok szították, de a nagy felfordulás bizonyára nem fogja erősíteni az oroszokat. Március 17. Áthaladtunk már a határon. - Nagyon szép az út Munkácstól559 kezdve, persze sokkal szebb lett volna nyáron vagy tavasszal, mikor lombosak a bükk erdők. Március 18. Stiyjben560 kaptunk ma reggel sebesülteket. - Visszafelé ugyanazon az úton, mint jövet, de most a galíciai részt láttuk nappal, nagyon szép téli tájkép, még igen sok hó és csupa fenyveserdők, szegényes rutén viskók kedves kupolás fatemplomokkal, melyek mellé sajnos nagyon csúf pléhvel födött orosz-stílü templomokat építettek. - Itt ott egy katonatemető vagy egy-egy magányos sír, felrobbantott hidak rozsdás roncsai, egy-egy leégett ház jelzi, hogy itt is harcok voltak valamikor. - A betegek nagyon szimpatikusak, van köztük súlyosan sebesült is, igen sok orosz fogoly, kik nagyon vígak, s meg vannak elégedve, hogy végre elfogták őket. Egy zsidó-orosz fogolynak elmondtam, hogy forradalom van Oroszországban, szívesen elhitte: „hiszen mindenki békét akar már Oroszországban”. - Az újságokból nem lehet kiokoskodni, az egyetlen biztos az, hogy borzasztó zűrzavar és összevisszaság van Miklós cár birodalmában, az a hír terjedt el, hogy a cár még nem mondott le, hanem karhatalommal vonul a lázongó Pétervár561 ellen. -Március 19. Ma reggel Sátoraljaújhelyre értünk, s itt tudtuk csak meg, hogy kivagonírozunk. - Mégis volt idő előbb 12 beteget meggyóntatni s megáldoztatni. - Délután már Miskolcon voltunk fertőtlenítésre. Holnap elhagyom a vonatot. Mikor a 554 Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-iskun vármegye, Gödöllői járás. 555 Püspökladány, Hajdú vármegye, Hajdúszoboszlói járás. 556 Miskolc, Borsod vármegye. 557 Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye. 558 II. Miklós, Nikol&j Alekszandrovics (Szentpétervár, 1868. május 18. - Jekatyerinburg, 1918. július) utolsó orosz cár (1894 - 1917). Atyja halála után 1894. november 1-jén foglalta el a trónt, addig nagy utazásokat tett, amely során 1891. május 23-án Otszuban egy japán fanatikus megsebesítette. 1905-ig fenntartotta az abszolutisztikus kormányzati rendszert. Az I. világháború kitörése után Szerbiába mellé állt. 1917. márciusában lemondott a trónról, március 8-án letartóztatták. Felesége Alix hesseni hercegnő. Családjával együtt 1918. júliusában agyonlőtték. 559 Munkács, Bereg vármegye, német: Munkatsch, cseh: Munkacevo, lengyel: Munkacz, orosz: Mukacsevo, román: Munceag, szlovák: Munkáé, ma Ukrajna. 560 Stiyj, város Galiciában. 561 Pétervár, Szentpétervár, ma Oroszország. 118
