Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1917. január 17 - 1917. augusztus 3.
vagy üvegházban látott. - A Valsugana540 vasútvonalat újra élvezhettük még világos nappal. - Alighanem több napig fogunk itten állni. Március 7. Óriási havazásra ébredtünk. Igazán felfordult világ ez, itt ahol február végén már virágoznak a mandulafák, ma olyan a havazás, mint decemberben. - A havazás dacára délután a főorvossal elindultam síleckét venni. Csodálatos érzés volt, mikor felcsatoltam lábaimra azt a hosszú faalkotmányt. Aztán elindultunk, de az első ároknál elestem, az esés semmi, de felállni az a nehéz, talán 5 percig kínlódtam, míg végre talpamon álltam, de bátran tovább mentem, míg fel nem jutottunk egy kis lejtős tisztásra, ahol a lecsúszást gyakorolni lehetett, persze nehezen ment, nem annyira a lecsúszás, mint inkább a megállás. Többször elbuktam, de nem vesztettem el türelmemet, hazafelé volt már annyi bátorságom, hogy egy fél méteres kis falról leugrottam, és csodák csodája, fel se buktam. Kitűnő érzéssel értem haza, teljesen átizzadva, de azért nem fáradtan. - Öt óra tájt különös természeti tüneményt tapasztaltunk: havazás közben többször erősen villámlott és dörgött. - Vacsora után Dr. Eisenschimmel törzsorvos meghívására átmentünk a közeli barokkos házba, s az ottani tisztek társaságában kellemes zeneestélyben volt részünk. Egy traini főhadnagy nagyon szépen zongorázott, főorvosunk, miután mindig, gyönyörűen énekelt, és egy repülő őrmester hegedült. A hegedülésénél (mely elég közepes volt) sokkal érdekesebb volt ő maga, a repülő. Nagyon csinos, feszes tartású barna gyerek, aki nemrég itt Pergine fölött lelőtt egy olasz repülőt. Még repülőtevékenysége előtt megszerezte az arany és kisezüst vitézségi érmet. És ami talán legérdekesebb: ez a csinos, szimpatikus fiatal hős - cseh nemzetiségű. Március 8. A havazás megszűnt. - Ebédre itt volt Rabas traini hadnagy, aki tegnap este oly szépen zongorázott, és ebéd után nagyon szép részleteket játszott a Götterdammerung-ból és azután a főorvosunknak énekeit kísérte. - Széchényi Jenő távirati értesítést kapott, hogy fia, ki kalksburgi növendék, skarlátban megbetegedett, és Bécsben fekszik gyermekkórházban. - Persze meglehetősen megijedt, de sürgönyt kaptunk egyúttal, hogy már holnap indulunk Innsbruckba, s onnét ő esetleg egy napra felmehet Bécsbe, vagy talán úgyis odairányítják a vonatot. -Március 9. Délelőtt a főorvos még egy utolsó sítúrát tett, Széchenyi Jenő pedig Rabas főhadnaggyal lóháton tett egy szép kirándulást a hegyekbe, ami izgalmában kissé szórakoztatta. - Délben rakodtunk és 5-kor indultunk kb. 200 beteggel. - Mivel Irma nénit Mária Josefa főhercegné meghívta Innsbruckba, meghívtuk, hogy a mi vonatunkon menjen oda. A „vendégfülkét” előkészítették számára, és én majd Franzenfestében kinézek, hogy esetleg fogadhassam. - Bozenben néhány beteget leadtunk, s ott fogadta őket egy kedves főorvos, akiről kisült, hogy jól ismeri Irma nénit és tulajdonosa annak az Eppani541 szanatóriumnak, melyben egyszer meglátogattuk Klebelsberg Zdenkot542, s ahol hosszú időt töltött boldogult Szabó Jankó543 innsbrucki jó barátom. 540 Valsugana vasútvonal, a Valsugana völgyben fut, ma Olaszország. 541 Eppan, település Dél-Tirolban, ma Ausztria. 542 Klebelsberg Zdenko Sámuel Károly (1852. november 13. - ?) 543 Szabó János lásd a 262-es lábjegyzetet. 115
