Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-10-29 / 44. szám
HÖLGYEK ÉJSZAKÁJA Irta: SÁGI PÁL g. oldal ______________________________________________FÜGGETLENSÉG Nesze neked amerikai ujfeminista mozgalom! Á férfiak ellentámadásba mentek át. Most már ők követelik ,hogy egyenjogusitsák őket a nőkkel. Ezúttal még csak egy new yorki diszkóiéi lokál és egy newvorki éjszakai bár férfi vendégei álltak sorompóba a nők “tuljogositása” ellen, de a költővel szólva, repül az eldobott kő, ki tudja hol áll meg, kit hogyan talál meg. A dolog azzal kezdődött, hogy a diszkóiéi lokál, ahol főként teen-ager vendégek éjszakánként hanglemez-szóra ropják a táncot, újítást vezetett be. Kedd éjszakát átkeresztelte Ladies’ Night, azaz Hölgyek Éjszakája nevet adta neki. A Gergely naptáron ezzel sem esett sérelem, a férfi vendégeket azonban megsértette vele. Mármint azzal, hogy a Hölgyek Éjszakáján hölgyek ingyen mehetnek a lokálba, nem kell belépődíjat fizetniük. A férfinemhez tartozó törzsvendégek erre felhördültek: — Micsoda?! Hát a nőknek több joguk van? Mi fizessünk, ők nem? — mondották és követelték a tulajdonostól, hogy vonja vissza a megkülönböztető rendelkezést. A tulajdonos nem engedett. Erre a legharciasabb vendégek hivatalos útra terelték az ügyet. Annak rendje-módja szerint New York város Commission on Human Rights hivatalához fordultak. Ennek a feladata őrködni azon, hogy sen-A november 3-iki választások ideje közeleg és az utolsó órákban egyre “forróbbá” válnak a nyilatkozatok. Lawrence O’Brien, a Demokrata Párt Országos Bizottságának elnöke, kijelentette: A Nixon adminisztráció “meg akarja félemliteni” a szavazókat és ilyen módon akar szavazatokhoz jutni. Ugyanekkor George Meany, az AFL-CIO elnöke, eloszlatott minden kétséget affelől, hogy a szakszervezetek esetleg “flörtölnek” a Nixonadminisztrációval, amikor kijelentette: A munkásoknak egyetlen konzervatív jelöltre sem szabad szavazniuk, mert a konzervatív adminisztráció és “a Fehér Ház rövidlátása” az utolsó két esztendőben jelentős mértékben hátravetette Amerikát. —o— Golda Meir, izraeli miniszterelnök és Andrei Gromyko, szovjet külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése előtt, világossá tette: holtpontra jutott a közelkeleti kérdés, a tárgyalások megindulása a legközelebbi jövőben nem várható. Jordan közölte nemrégiben: Az országból kivonultak az iraki katonák, akik az 1967-es, 6 napig tartott közelkeleti háború óta tartózkodtak.az országban. A Jordánban állomásozó iraki katonák száma 12,000 volt. —o— Yégülis akadt valaki, aki megvédte Margaret, királyi hercegnőt, az angol királynő egyre népszerűtlenebb húgát. Margaret nemrégiben középhosszuságu szoknyában jelent meg a nyilvánosság előtt. Az újságírók szörnyűnek, katasztrofálisnak és Ízléstelennek nevezték a látványt. Pierre Celeyre, Margaret divattervezője, ezzel az erőtlen megjegyzéssel kelt a hercegnő védelmére: Az újságírók igazságtalanok, Margaret “meglehetősen elfogadható látvány” volt a középbeszszuságu szoknyában. ki se sértse meg az emberi jogokról szóló törvényt, senki se tegyen hátrányos megkülönböztetést fiatal, öreg, fehér és színes, férfi és nő között. — Mondja ki a Human Rights commissioner, hogy a Hölgyek Éjszakája törvénytelen, a férfiakat nem lehet diszkriminálni, ha a nő ingyen táncolhat, akkor a férfit is engedjék ingyen táncolni — ezzel érvelnek a panaszosok. Beadványukon még meg sem száradt a tinta, már fogalmazzák az újabbat is. Ebben egy népszerű ifjúsági bár férfi vendégei tiltakoznak az ellen, hogy tőlük 1 dollár belőpődijat szednek, a magányos nőket azonban ingyen engedik be. És hogy a dolog még cifrább legyen, a férfi homoszexuálisok egyesülete — mert ilyen is van — összekapott a newyorki Radio City Music Hail igazgatójával. Követelik tőle, hogy homókat is vegyen fel a Music Hall tánckarába, amelyben eddig csak nők táncoltak. A newyorki bárháboru és balett-csata igy elsőre kissé torznak és mulatságosnak látszik, de csepp vízben a tenger. Tótágast áll a világ, a nők férfiak akarnak lenni, a férfiak irigylik a nők kiváltságait. A nők azt mohdják, jó a férfiaknak, a férfiak pedig azt, hogy jobb a nőknek. A nagv perben egyébként éppen most jelentkezett egy koronatanú, Miss Christine Jorgensen, a The Christine Jorgensen Story legújabb szexfilm hősnője. Nála jobban senki sem ismeri a kérdést. Ő csak tudja, hogy mi jobb: férfinek lenni, vagy nőnek lenni. Miss Jorgensen ugyanis valamikor Mr. Jorgensen volt. Eredetileg George Jorgensennek hívták, de nővé operáltatta magát. Ez volt a világ első szex-változtatási műtétje. Róla szól a film, amelyben Beregi Oszkár is szerepel. Miss Jorgensen Hollywoodban van, ott nyilatkozott a férfi-női problémáról. — Nőnek lenni jobb és a nő maradjon is igazi nő. Mióta a világ világ, a nők nőiességükkel uralkodtak a férfiak fölött. Amit a férfi tesz, annak a hátterében mindig a nő áll, anya, feleség vagy barátnő — ezzel kezdte, azután rátért az ujfeminista mozgalomra. Szerintem politikában, fizetésben, tanulásban, állásban a férfivel egyenlő jog jár a nőknek. Az már azonban nem tetszik neki, amit a harcos feministák csinálnak, mivel igazi nő nem megy az utcára kiabálni, tüntetni, menetelni, piketelni, gyűlöletet hirdetni a férfiak ellen. Még azt is hozzátette, az a gyanúja, hogy a legtöbb harcos mozgalom nőt nem annyira a többi nő érdeke füti, mint inkább az, hogy a saját női életében boldogtalan. Azt hiszem, egyszerű nyelvre fordítva ez azt jelenti: csúnyácska vagy nem jutott neki megfelelő férfi. Hangsúlyozom, hogy mindezt Miss Jorgensen mondja, nem én, nehogy helyette engem buboljanak meg azok, akiket illet. Néhány apróbb problémára is rátért. Például az egyik feminista csoport harcot hirdet a melltartó ellen, mert a melltartó csak arra jó, hogy kielégítse a férfiak vágyát a “domborulatok” iránt. Az attraktiv, szőke Christine véleménye szerint a feministák ezzel p saját csapdájukba esnek: ■— Biztos vagyok abban, hogy a legtöbb férfi szívesen élvezi a látványt, amit a melltartó nélkül ringó keblek nyújtanak — mondotta és talán hinni lehet neki, mert emlékezhet rá férfi korából. A női egyenjogúság bonyolult kérdésében viszont még olyan tapasztalt szakértő sem tud végleges ítéletet hozni, mint Miss Jorgensen. A megoldás a washingtoni szenátorokra vár, akik az uj NŐI SAROK: SEMMELWEIS IGNÁC Az anyák megmentője 1818 julius 1-én született Budán és 1865. augusztus 13-án halt meg Döblingben, ugyanabban a házban, amelyben a “legnagyobb magyar”: Széchenyi István önkezével vetett véget életének. Semmelweis egyetemi tanulmányait Pesten és Becsben végezte. Mint tanársegéd, a bécsi Klein professzor mellett az Algemeines Krankenhaus szülészeti osztályán dolgozott. Egy ideig rendkívül sokat szenvedett, amikor látta, hogy az anyák százai halnak meg valamiféle ismeretlen betegségben. Éjjel-nappal dolgozott és élete legboldogabb napja volt, amikor rájött — 1847-ben — hogy a gyermekágyi lázat “bomlott állati szerves anyag” okozza, amely nemcsak állatoktól, hanem élőktől is származhat. Ez a felfedezés világraszóló volt, hiszen Semmelweis a sebfertőzés megelőzését is felfedezte. Osztályán elrendelte a kéznek klórmésszel való fertőtlenítését, ennek következtében szinte minden szülő anya életben maradt, azok, akik ellenőrzése alatt szültek. Hatalmas támadás indult ellene, professzor társainak egy része alattomosan és nyilvánosan is támadta. El kellett hagynia Bécset. 1850-ben a pesti Szt. Rókus Kórház főorvosa lett. Pesten is voltak ellenségei, de az életben maradt anyák ezrei bizonyították, hogy Semmelweis felfedezése világraszóló eredmény. 1862-ben a Pesti Egyetem szülészeti tanára lett. Tanítványai rajongásig szerették. Könyvei először német nyelven jelentek meg, ennek következtében fél Európa szakmberei olvasták azt. Eredményeit Európa minden nagyobb városában elfogadták és a szülő életben maradt édesanyák áldották a nevét. Felfedezésének igazságát három évtized múlva a bakteriológiai vizsgálatok is igazolták, ami azt is jelenti, hogy Semmelweis nemcsak a szülészetnek, hanem a sebészetnek is csodálatos úttörője volt. Negyvenkét éves korában elméje elborult, Döblingben kezelték élete szomorú végéig. Nevét világszerte ismerik, felfedezését korszakalkotónak tartják. Aki látott már vérmérgezésben meghalt gyertyaszinü asszonyt, aki betegségét szülés közben kapta, tudja, hogy Semmelweis felfedezése életek millióit megtartó csodálatos ajándéka a szorgalmas, következetes tudományos kísérleteknek, amelyeket a nagy tudós roppant egyszerű körülmények között végzett. Meghajtjuk fejünket a tudomány előtt és az asszonyok megmentőjét köszönjük Istennek. Fülöp Dezső' Thursday, Oct. 29, 1970 Skót vicc !fi A fiatal skót munkába áll. Első héten egész keresetét — 10 shillinget — odaadja az apjának. A második héten 15 penny hiányzik a fizetéséből. Bevallja az apjának: “Olyan fáradt voltam, hogy villamoson jöttem haza.” A harmadik héten 20 penny hiányzik. A fiú igy mentegetőzik: “Éhes voltam és vettem magamnak egy szenvicset”. A negyedik héten huszonöt pennyvel ad kevesebbet. Az öreg skót elhatározza, hogy a lelkére beszél:: “Fiam, valid be, mint férfi a férfinak — ki ez a nőszemély?” egyenjogúsági törvényt tárgyalják. Nem irigylem őket. Ezer problémával állnak szemben. Mindenre gondolniok kell, nehogy utólag baj legyen a íörvénybőL Lehet, hogy az uj törvény majd kimondja: a nők annyira egyenjogúak a férfiakkal, hogy ők sem táncolhatnak ingyen, a férfiak viszont annyira egyenlők a nőkkel, hogy ők is viselhetnek melltartót. SÁGI PÁL
