Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-10-29 / 44. szám

HÖLGYEK ÉJSZAKÁJA Irta: SÁGI PÁL g. oldal ______________________________________________FÜGGETLENSÉG Nesze neked amerikai ujfeminista mozgalom! Á férfiak ellentámadásba mentek át. Most már ők követelik ,hogy egyenjogusitsák őket a nők­kel. Ezúttal még csak egy new yorki diszkóiéi lokál és egy newvorki éjszakai bár férfi ven­dégei álltak sorompóba a nők “tuljogositása” ellen, de a köl­tővel szólva, repül az eldobott kő, ki tudja hol áll meg, kit ho­gyan talál meg. A dolog azzal kezdődött, hogy a diszkóiéi lokál, ahol főként teen-ager vendégek éjszakán­ként hanglemez-szóra ropják a táncot, újítást vezetett be. Kedd éjszakát átkeresztelte Ladies’ Night, azaz Hölgyek Éjszakája nevet adta neki. A Gergely naptáron ezzel sem esett sérelem, a fér­fi vendégeket azonban megsértette vele. Már­mint azzal, hogy a Hölgyek Éjszakáján hölgyek ingyen mehetnek a lokálba, nem kell belépődíjat fizetniük. A férfinemhez tartozó törzsvendégek erre felhördültek: — Micsoda?! Hát a nőknek több joguk van? Mi fizessünk, ők nem? — mondották és követel­ték a tulajdonostól, hogy vonja vissza a megkü­lönböztető rendelkezést. A tulajdonos nem engedett. Erre a legharcia­­sabb vendégek hivatalos útra terelték az ügyet. Annak rendje-módja szerint New York város Commission on Human Rights hivatalához for­dultak. Ennek a feladata őrködni azon, hogy sen-A november 3-iki választások ideje közeleg és az utolsó órákban egyre “forróbbá” válnak a nyi­latkozatok. Lawrence O’Brien, a Demokrata Párt Országos Bizottságának elnöke, kijelentette: A Nixon adminisztráció “meg akarja félemliteni” a szavazókat és ilyen módon akar szavazatokhoz jutni. Ugyanekkor George Meany, az AFL-CIO elnöke, eloszlatott minden kétséget affelől, hogy a szakszervezetek esetleg “flörtölnek” a Nixon­­adminisztrációval, amikor kijelentette: A munká­soknak egyetlen konzervatív jelöltre sem szabad szavazniuk, mert a konzervatív adminisztráció és “a Fehér Ház rövidlátása” az utolsó két esztendő­ben jelentős mértékben hátravetette Amerikát. —o— Golda Meir, izraeli miniszterelnök és Andrei Gromyko, szovjet külügyminiszter beszéde az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése előtt, világossá tette: holtpontra jutott a közel­­keleti kérdés, a tárgyalások megindulása a leg­közelebbi jövőben nem várható. Jordan közölte nemrégiben: Az országból kivo­nultak az iraki katonák, akik az 1967-es, 6 napig tartott közelkeleti háború óta tartózkodtak.az or­szágban. A Jordánban állomásozó iraki katonák száma 12,000 volt. —o— Yégülis akadt valaki, aki megvédte Margaret, királyi hercegnőt, az angol királynő egyre nép­szerűtlenebb húgát. Margaret nemrégiben kö­­zéphosszuságu szoknyában jelent meg a nyilvá­nosság előtt. Az újságírók szörnyűnek, kataszt­rofálisnak és Ízléstelennek nevezték a látványt. Pierre Celeyre, Margaret divattervezője, ezzel az erőtlen megjegyzéssel kelt a hercegnő védelmé­re: Az újságírók igazságtalanok, Margaret “meg­lehetősen elfogadható látvány” volt a középbesz­­szuságu szoknyában. ki se sértse meg az emberi jogokról szóló tör­vényt, senki se tegyen hátrányos megkülönbözte­tést fiatal, öreg, fehér és színes, férfi és nő kö­zött. — Mondja ki a Human Rights commissioner, hogy a Hölgyek Éjszakája törvénytelen, a férfia­kat nem lehet diszkriminálni, ha a nő ingyen tán­colhat, akkor a férfit is engedjék ingyen táncol­ni — ezzel érvelnek a panaszosok. Beadványukon még meg sem száradt a tinta, már fogalmazzák az újabbat is. Ebben egy népsze­rű ifjúsági bár férfi vendégei tiltakoznak az el­len, hogy tőlük 1 dollár belőpődijat szednek, a magányos nőket azonban ingyen engedik be. És hogy a dolog még cifrább legyen, a férfi homo­szexuálisok egyesülete — mert ilyen is van — összekapott a newyorki Radio City Music Hail igazgatójával. Követelik tőle, hogy homókat is vegyen fel a Music Hall tánckarába, amelyben eddig csak nők táncoltak. A newyorki bárháboru és balett-csata igy első­re kissé torznak és mulatságosnak látszik, de csepp vízben a tenger. Tótágast áll a világ, a nők férfiak akarnak lenni, a férfiak irigylik a nők ki­váltságait. A nők azt mohdják, jó a férfiaknak, a férfiak pedig azt, hogy jobb a nőknek. A nagv perben egyébként éppen most jelentkezett egy koronatanú, Miss Christine Jorgensen, a The Christine Jorgensen Story legújabb szexfilm hős­nője. Nála jobban senki sem ismeri a kérdést. Ő csak tudja, hogy mi jobb: férfinek lenni, vagy nő­nek lenni. Miss Jorgensen ugyanis valamikor Mr. Jorgensen volt. Eredetileg George Jorgensennek hívták, de nővé operáltatta magát. Ez volt a vi­lág első szex-változtatási műtétje. Róla szól a film, amelyben Beregi Oszkár is szerepel. Miss Jorgensen Hollywoodban van, ott nyilat­kozott a férfi-női problémáról. — Nőnek lenni jobb és a nő maradjon is igazi nő. Mióta a világ világ, a nők nőiességükkel ural­kodtak a férfiak fölött. Amit a férfi tesz, annak a hátterében mindig a nő áll, anya, feleség vagy barátnő — ezzel kezdte, azután rátért az ujfemi­nista mozgalomra. Szerintem politikában, fizetésben, tanulásban, állásban a férfivel egyenlő jog jár a nőknek. Az már azonban nem tetszik neki, amit a harcos fe­ministák csinálnak, mivel igazi nő nem megy az utcára kiabálni, tüntetni, menetelni, piketelni, gyűlöletet hirdetni a férfiak ellen. Még azt is hozzátette, az a gyanúja, hogy a legtöbb harcos mozgalom nőt nem annyira a többi nő érdeke füti, mint inkább az, hogy a saját női életében boldogtalan. Azt hiszem, egyszerű nyelvre for­dítva ez azt jelenti: csúnyácska vagy nem jutott neki megfelelő férfi. Hangsúlyozom, hogy mind­ezt Miss Jorgensen mondja, nem én, nehogy he­lyette engem buboljanak meg azok, akiket illet. Néhány apróbb problémára is rátért. Például az egyik feminista csoport harcot hirdet a mell­tartó ellen, mert a melltartó csak arra jó, hogy kielégítse a férfiak vágyát a “domborulatok” iránt. Az attraktiv, szőke Christine véleménye szerint a feministák ezzel p saját csapdájukba esnek: ■— Biztos vagyok abban, hogy a legtöbb férfi szívesen élvezi a látványt, amit a melltartó nél­kül ringó keblek nyújtanak — mondotta és ta­lán hinni lehet neki, mert emlékezhet rá férfi korából. A női egyenjogúság bonyolult kérdésében vi­szont még olyan tapasztalt szakértő sem tud vég­leges ítéletet hozni, mint Miss Jorgensen. A meg­oldás a washingtoni szenátorokra vár, akik az uj NŐI SAROK: SEMMELWEIS IGNÁC Az anyák megmentője 1818 julius 1-én szüle­tett Budán és 1865. augusztus 13-án halt meg Döblingben, ugyanabban a házban, amelyben a “legnagyobb magyar”: Széchenyi István önkezé­vel vetett véget életének. Semmelweis egyetemi tanulmányait Pesten és Becsben végezte. Mint tanársegéd, a bécsi Klein professzor mellett az Algemeines Krankenhaus szülészeti osztályán dolgozott. Egy ideig rendkí­vül sokat szenvedett, amikor látta, hogy az anyák százai halnak meg valamiféle ismeretlen beteg­ségben. Éjjel-nappal dolgozott és élete legboldo­gabb napja volt, amikor rájött — 1847-ben — hogy a gyermekágyi lázat “bomlott állati szerves anyag” okozza, amely nemcsak állatoktól, hanem élőktől is származhat. Ez a felfedezés világraszóló volt, hiszen Sem­melweis a sebfertőzés megelőzését is felfedezte. Osztályán elrendelte a kéznek klórmésszel való fertőtlenítését, ennek következtében szinte min­den szülő anya életben maradt, azok, akik ellen­őrzése alatt szültek. Hatalmas támadás indult ellene, professzor tár­sainak egy része alattomosan és nyilvánosan is támadta. El kellett hagynia Bécset. 1850-ben a pesti Szt. Rókus Kórház főorvosa lett. Pesten is voltak ellenségei, de az életben maradt anyák ezrei bizonyították, hogy Semmelweis felfedezése világraszóló eredmény. 1862-ben a Pesti Egyetem szülészeti tanára lett. Tanítványai rajongásig szerették. Könyvei először német nyelven jelentek meg, ennek következtében fél Európa szakmberei olvasták azt. Eredményeit Európa minden na­gyobb városában elfogadták és a szülő életben maradt édesanyák áldották a nevét. Felfedezésének igazságát három évtized múlva a bakteriológiai vizsgálatok is igazolták, ami azt is jelenti, hogy Semmelweis nemcsak a szülészet­nek, hanem a sebészetnek is csodálatos úttörő­je volt. Negyvenkét éves korában elméje elborult, Döb­lingben kezelték élete szomorú végéig. Nevét vi­lágszerte ismerik, felfedezését korszakalkotónak tartják. Aki látott már vérmérgezésben meg­halt gyertyaszinü asszonyt, aki betegségét szülés közben kapta, tudja, hogy Semmelweis felfede­zése életek millióit megtartó csodálatos ajándéka a szorgalmas, következetes tudományos kísérle­teknek, amelyeket a nagy tudós roppant egyszerű körülmények között végzett. Meghajtjuk fejün­ket a tudomány előtt és az asszonyok megmentő­­jét köszönjük Istennek. Fülöp Dezső' Thursday, Oct. 29, 1970 Skót vicc !fi A fiatal skót munkába áll. Első héten egész keresetét — 10 shillinget — odaadja az apjának. A második héten 15 penny hiányzik a fizetésé­ből. Bevallja az apjának: “Olyan fáradt voltam, hogy villamoson jöttem haza.” A harmadik héten 20 penny hiányzik. A fiú igy mentegetőzik: “Éhes voltam és vettem ma­gamnak egy szenvicset”. A negyedik héten huszonöt pennyvel ad kevesebbet. Az öreg skót elhatározza, hogy a lel­kére beszél:: “Fiam, valid be, mint férfi a férfi­nak — ki ez a nőszemély?” egyenjogúsági törvényt tárgyalják. Nem irigy­lem őket. Ezer problémával állnak szemben. Min­denre gondolniok kell, nehogy utólag baj legyen a íörvénybőL Lehet, hogy az uj törvény majd ki­mondja: a nők annyira egyenjogúak a férfiakkal, hogy ők sem táncolhatnak ingyen, a férfiak vi­szont annyira egyenlők a nőkkel, hogy ők is vi­selhetnek melltartót. SÁGI PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents