Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-10-29 / 44. szám

hursday, Oct. 29, 1970 FÜGGETLENSÉG 3. oldal 1 LEGENDA ÉS VALÓSÁG Meghalt-e Erzsébet legendája ? ' Irta: 1)R. FÁBIÁN SÁNDOR A “Dokument Film” szer­zője könnyedén válaszol a1 kérdésre: Meghalt-e Erzsé­bet legendája? Népek milliói változatlan hűséggel őrzik szivük mé­lyén a legendás asszony, a “mater dolorosa” emlékét, de ez nem akadálya, hogy káro­gó, rikoltó címében a film le­rögzítse a verdiktet: “Tod Ei­ner Legende.” Ugye? Milyen egyszerű: “Egy legenda ha­lála . . .’Ő Honnan veszi ez a filmipa­ros ezt a vakmerő bátorsá­got? Mi sem könnyebb. A tisztelt szerző ur nagyon is egy személyben ügyész, aki felsorakoztatja a vádponto­kat és ugyancsak ő vállalja az ítélkező biró szerepét is. Ilyet még úgyse pipált ez a nagyvilág! ... Deák Ferencnek, a Pes­ti Naplóban közölt hires “Húsvéti cikk”-e évszázadok­ra kívánt a nemzetnek irányt mutatni. Ámde a haza bölcsé­nek legnemesebb elgondolá­sa csődöt mondott. Feje te­tejére állt az őrült emberi­ség ezzel szemben szerencsé­sebben sikerült a Kossuth Lajos egykori újságjában, a Pesti Hírlapban Erzsébet te­metésekor megjelent nekro­lóg javaslata. 1898. szeptember 17-én dr. Vázsonyi Vilmos “Erzsébet legendája” címmel vezércik­ket irt és látnoki szemmel je­lölte meg azt a helyet, amely Erzsébet királynét a világ­­történelemben örök időkre megilleti. A prófécia: tökéletes és tel­jes. Hetvenkét év mult el a nevezetes vezércikk megjele­nése óta és tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy Erzsébetünk emléke él és a és sziklaszilárdként elmozdit­­hatatlan. Vázsonyi alábbi remekmű­ve az irásmüvészét ragyogó gyöngyszeme. 1917-ben IV. Károly király igazságügymi­niszterré nevezte ki a kiváló politikust, a nagyszerű jo­gászt. Ebben a vezércikkben megnyilvánult úgy a politi­kus éleslátása, mint a jogász bölcsessége. Nem kétséges, hogy lávaként temeti el az új­donsült ‘dokumentum filmet’. Szecskává töri, pozdorjává zúzza a törpék hasztalan eről­ködését. Kérem, olvassák áhítattal, mint az imádságot: A SZÓZAT “Igazi virágok borítják Er­zsébet királyné ravatalát. A feszes szertartások, ősi for­mák nem szoríthatják vissza a nép lelkének hatalmas meg­nyilatkozását. Aki szabadon járt, kelt a nép között és imádta a természetet, azt a maga halottjának tartja és úgy siratja az ország minden zugában a nép és a természet talajából fakadnak gyászá­nak virágai. Megrázó tragikum az, mely Erzsébetnek végzetül jutott. De a tragikum mellett ott van a megdicsőülés, mely csak kevés kiválasztottnak Dr. FÁBIÁN SÁNDOR osztályrésze. Még ravatalon nyugszik és máris szövi hal­hatatlanságát a legenda. Jó­ságáról, ideális lelkületéről szájról-szájra száll a beszéd. Emléke meghódítja a nádfe­­fedelü házakat, a kunyhó­kat, azt az élő valóságot, mely nemcsak fonna szerint, szervezetten, gépiesen mozog, hanem igaz és legyőzhetetlen, mint a természet: a népet. A hatalom mindent meg­adhat, mindent kicsikarhat, de legendákat nem tud gyár­tani. E poetikus halhatatlan­ságot csak a nép adhatja meg annak, akit szeret, akit szivébe zár, aki idealizmusá­val szárnyat ad fantáziájá­nak. És ime, a koronás asz­­szony, aki a dicsőséget soha­sem kereste és a zajtól, vá­sári lármától a csendes ter­mészet keblére menekült, el­érte azt, ami csak a nép meg­váltóinak és hőseinek jutal­ma : a nép szivében van me­leg sírja. A neve ideál, emlé­ke áldott. Előttünk szövődik a legen­da, napvilágon és mégis hi­szünk benne. Mert nincs benne mesterkéltség, ez a ter­mészet szava. Az ösztön, mely a testiekben az állatit, de a lelkiekben az istenit kép­viseli az emberben: az ösztön tárta fel a nép lelke előtt a fenkölt asszony lelkét. Meg­érezte a nép, hogy a koronás asszony szereti. Nem leeresz­kedéssel, a jótékonyság gőg­jével, hanem azzal a finom­sággal, érzékenységgel, mely­re csak az ideális nő képes, így alkotott a nép belőle pat­­ronát, aki őrködik fölötte és mindenben, ami jó volt: ott kereste kezét. Szép volt, jóságos lelkű, a szellemi és erkölcsi hatalmak rajongó tisztelője. A tökéle­tes asszony mintaképe. A trón ereje, vakitó fénye az övé volt, de ő az egyszerű­séget kereste. A gyémántos koronát letette, de megadás­sal viselte a szenvedések tövi­ses koronáját. Szépsége, jó­sága, ideális lelke; szenvedé­se meghódított minket: jelé­ül annak, hogy van még esz­mény és nincs hatalmasabb, mint az eszmény ereje. Amit loyalitásnak szoktak nevezni, annak nem volt ré­sze a legenda szövésében. Az a magas hely, melyről Er­zsébet erényei reánk ragyog­tak, csak alkalmid szolgált arra, hogy mindenki láthassa és csodálhassa. De amint az ő szeretetében nem volt gőg, a népében sem volt szolgai­­ság. Szabadon, közvetlenül, tulcsapongóan nyilatkozott meg a néplélek. És most e szörnyű vég. Zsarnokot akar ledöfni a gyil­kos és megöli azt az asszonyt, akinek lelke csupa szeretet, béke, rajongás és fájdalom vala. Erzsébet, aki sohasem avatkozott a politika dolgai­ba, hacsak nem azért, hogy a szeretet és az igazság szó­szólója legyen. A puritán De­ák Ferenc a jog hősének tisz­telője; a szellem szuverénitá­­sán hirdető Heine bámulója; egy alkotmányért küzdő nép szeretetteljes pártfogója: — meghal, a zsarnoknak szánt halállal. A legenda teljes. Az eré­nyek tökéletessége és a szen­vedések teljessége mind meg­van ebben az életben. Aki ilyen jó és nemes volt és ju­talmul annyit szenvedett, azt méltán éri a megdicsőülés. Neve ideál, emléke áldott, le­gendája erőforrás.” . . . Hát nem gyönyörű! Behomályosodik a szem, mig lassan az olvasás végéhez ér. Erzsébetről könyvtárakat megtöltő számtalan életraj­zot Írtak. De . . . lehet-e en­nél a szózatnál tömörebben; ékesebben; plasztikusabban kifejezésre juttatni mindazt, ami a mártír királyné szomo­rú életét, szörnyű halálát jel­ül 11-ik évi Magyar Protestáns Bál előkészítő bizottsága szeretettel meghívja New York és a környező államok magyarságát a MAGYAR PROTESTÁNS BÁLRA november 13-ánf pénteken este 9 órára a Hotel Siatler Hilton "Terrace" báltermében (Seventh A ve. és 33-ik utca sarkán, New Yorkban) — MEGJELENÉS ESTÉLYI RUHÁBAN — A BÁL TISZTA JÖVEDELMÉT DIÁK-ÖSZTÖN­DiJALAP létesítésére fordítjuk (Adományok a jövedelemadó bevallásakor levonhatók) NAGY G. FERENC és zenekara muzsikál (A volt Révay zenekar) A műsor keretében fellépnek a HUNGÁRIA és RAPSZÓDIA NÉPI TÁNCEGYÜTTESEK. ADOMÁNY: $10.00 SZEMÉLYENKINT (vacsora nélkül). Jegyrendelés és asztalfoglalás a rendezőség irodájában: 229 E. 82nd St., New York N.Y. 10028 - Telefon: RE 4-8144 lemzi ? Lehet-e tökéleteseb­ben, meggyőzőbben és ponto­sabban megsemmisítő erővel visszavágni a sikoltó kérdés­re: MMeghalt-e Erzsébet le­gendája ? . . . Ereklyeként őrzöm ezt a prózában irt ódát. Két ok­ból. Az egyik: Erzsébet iránt érzett, soha nem halványuló hódolatom. A másik ok: Vá­zsonyi Vilmos engem gyer­mekeként szeretett. Én meg öt második apámnak tekin­tettem. Náluk laktam Bulyov­­szky utcai villájukban és mi­kor az ügyvédi vizsgát letet­tem, az ö társaként való ki­tüntető meghívása alapján került a Teréz körút 40. sz. ,ház kapufélfájára a “Dr. Vá­zsonyi Vilmos köz- és váltó­ügyvéd” hires névtáblája alá az én szerény ügyvédi táblám. KÍSÉRTETIES FIGYELMEZTETÉS ... A vezércikk utolsó mon­datát még nem idéztem. — Csattanónak tartogattam. — Egyébként is a befejező soro­kat el akarom különíteni a szöveg többi részétől. Miért? Különleges figyelmet érde­mel ugyanis a sírból viszaté­­rő, hetvenkét évvel ezelőtt megihletett, most szó szerint lemásolt komoly figyelmezte­tés: “Ne közeledjék senki ha­mis szándékkal ehhez az esz­ményhez : Erzsébet legendá­ja a nép leikéből fakadt, em­lékéből hát szeretetnek, béké­nek az igazság és a szellem szabadságának kell kihajta­nia. Vázsonyi közel háromnegyed évszázad előtt megérezte, hogy majd akadhat, aki tá­madást intéz Erzsébet em­léke ellen. Az öröklött pennát fiúi hű­séggel én őrzöm és forgatom, íme, most is ott folytatom, ahol második apám abbahagy­ta. Felelevenítem és nyilvá­noságra hozom az 1898. szep­tember 17-én megjelent, im­már klasszikussá patináso­­dott vezércikket. Az ekként újból életrekeltett szózat örökérvényű. A legendás ki­rályné varázsereje folytató­dik benne. Él és ég. Tündök­lőén világitó, tüzes fáklya . . Elolthatatlan. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE: Az utóbbi hetekben sok panasz érkezett kiadóhivatalunkba a lap rendszertelen kézbesítése miatt. Beható vizsgálat alá vettük az ügyet amelynek következtében átszerveztük elő­fizetési osztályunkat az illetékes postaközpontokat, értesí­tettük, s így reméljük rövidesen zavartalanul kapják lapun­kat, Addig is kérjük türelmüket. Munkánk eredményessége érdekében kérjük továbbá, hegy nevüket és címüket min­dig olvashatóan és a Zip Code feltüntetésével együtt kö­zöljük velünk.

Next

/
Thumbnails
Contents