Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-01-01 / 1. szám

Thursday, Jan. 1, 1970 FUGGFTI ENSRG 7. oldal NEW BRUNSWICK-RA J Ö SÍ KISKÁB0S Csak felnőtteknek! Csak felnőtteknek! KABOS LÁSZLÓ A NEVETTETÉS OLYMPIAI BAJNOKÁNAK Legújabb, 1969-ben készült kétórás falrengetően kacagtató FILMJE "A VERÉB IS MADÁR“ Kerül bemutatásra ez a rendkívül mulatságos magyar szinesfilm Amerikában Vasárnap, 1970. január 18-án 2 előadásban: délután 3:00 és 6:00 órai pontos kezdéssel (Nem folytatólagos előadások) A RUTGERS UNIVERSITY "SCOTT" HALL-BAN A College Ave. és Hamilton Street sarkán NEW BRUNSWICK. NEW JERSEY-BEN RÉSZVÉTELI DU: $2.50 SZEMÉLYENKÉNT TELEFONRENDELÉS POSTAI KIKÜLDÉSRE: PUBLIC SERVICE AGENCY, 1563 Second Ave.. New York. N. Y. 10028 (81. utca sarok) Telefon: 212—628-5771 és 212—628-5873 (bármikor hívható) JEGYEK ELŐVÉTELBEN KAPHATÓK: New Brunswickon: SOMODY PÁL könyvesboltjában, 216 Somerset Street, Tel.: 846-9707; Perth Amboyban: SOVÁNY ZOLTÁN, Citgo Service Sta. 472 Smith Street, Tel: 442-9790: Mrs. ZOLTÁN SOVÁNY-nál: Telefon: 826-2035; FRANCIS HERCEG “MELODY” Import House­­ban, 256 Smith St., Telefon: 442-5200. "A VERÉB IS MADÁR” UI SZÍNES MAGYAR FILM NEW BRUNSWICKON A magyar fűm iránt régen nem volt olyan nagy érdek­lődés, mint a Kabos László kettős főszereplésével nemrég készült “A veréb is madár” című színes magyar hangos­film iránt, -melyet először New Yorkban 6 előadásban vetítettek le a közelmúltban. New Brunswickról, valamint New Jersey', Pennsylvania és Connecticut számos magyar­lakta helyéről jött kérésre a York vilié Business C^ub a fil­met bemutatja most ezen ma­gyarlakta helyek közönségé­nek is s igy elsőnek New Brunswickon, és pedig — mint a lapunk más helyén levő hir­detés is elmondja — 1970 ja­nuár 18-án, vasárnap délután 3 órai és este 6 órai kezdettel tartandó két előadásban, a Rutgers Egyetem Scott Hali­jában (College Ave. és Ha­milton St. sarok.) A múlt nyáron Budapesten járt hazalátogatók és a Buda­pestről itt járt látogatók hoz­ták el a hírét ennek a nem­mindennapi filmnek, amely­nek jelenetei egymásután olyan nevetés-orkánt válta­nak ki a közönségből, hogy nem csoda, ha vannak, akik igyekeznek többször is meg­nézni a filmet. A felvételek gyönyörű szintiek, a film ren­dezése kitűnő és a szatirikus és mulatságos jelenetek a né­zők részére egy kétórás, fe­lejthetetlen szórakozást nyúj­tanak. A filmet “Csak felnőttek­nek!” jelzővel hirdetik, nem­csak az u.n. “sztriptíz” jelene­­tek miatt, de szükségessé te­szik e figyelmeztetést a szebbnél-szebb és mulatságos “szexi” jelenetek is. (Gyer­mekeket tehát ne vigyen és ne engedjen senki el ezekre az előadásokra!) Jegyek elővételben besze­rezhetők New Brunswickon Somody Pál könyvesboltjában és a többi szokásos helyeken. A Hold-utazásból visszatért holdpilóták a felszállás előtt családjaik körében. Bal: Richard Gordon, jobb: Alan L. Bean. Rejtélyes betegség támadja az amerikai katonai őr-kutvákat LONG BINH, Délvietnam — A közel 1000-re menő s az amerikai katonaság által a vietnami háborúban használt őrkutyát el kell pusztítani, mihelyt azok túlélték hasz­nosságukat, mivel előbb-utóbb a kutyák mindegyikét eléri egy rejtélyes vérbetegség, mely állatokat támad meg Ázsia bizonyos területein. Az Egyesült Államok had­seregének állatorvosai most nyilvánosságra hozták, hogy évente az őrkutyák mintegy 40 százalékát támadja meg Vietnamban ez a betegség, mely a legtöbb esetben az ál­lat halálára vezet. A betegség neve “ideopathic hemorrhagic syndrome”, mely bizonyos fajta idegvérzés. Leggyakoribb jelensége a sze­men, orron és szájon olykor a fülön keresztüli vérzés, sok­szor belső vérzés a kutya bőre alatt. A betegség annyira fertőző, hogy a betegség által nem érintett kutyákat is el keil pusztitani, ahelyett, hogy visszaküldenék azokat az Egyesült Államokba. Az állat­orvosok attól félnek, hogy a kutyák elhordozhatják a betegség baktériumait bárho­va is. Barney A. Stumbo a 936-ik állatkorház parancsnoka Forth Worth-ban elmondotta, hogy a betegségben szenvedő kutyák 24 százaléka elpusztul és a kigyógyult állatok soha­sem nyerik vissza régi erejü­ket, a betegség pedig gyakran kiujul. A rejtélyes betegségre ed­dig nem találtak gyógyszert. Először azt hitték, hogy a ku­tyák a lombtaianitó kémiai szerektől kapják, ez a feltevés azonban tévesnek bizonyult. Előzőleg a betegség terje­dését katonai kutyák között angol katonai körökből Ma­laysiában jelentették. Meg nem erősített jelentések szól­tak a betegségről Floridában, Cklahomában és a Virgin Szigetekről. Az őrkutyákat az Egyesült Államokban képezik ki, majd Vietnamba küldik őket, hogy kikutassanak viet eong moz­dulatokat, rejtőző helyeket é3 értesítsék kezelőiket gueríl­­lák jelenlétéről. Érdekesképpen a betegség nem található fel vietnami kutyákban. A 35 eves George Brown lányával a 13 éves Cindy Linville-vel Cleyelandban az iskolában maradt a tanítás után. A lányt azért zárták be, mert egy társnőjével vitatkozott és hiányzott az ősz-, talybol. Terjessze lapunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents